Napi Hírek, 1924. november/1

1924-11-03 [0095]

Aláver János 'beszédének folytatása./ tönog erőit ugy lekötni és a nemzeti ügy szolgálatába, allitani rajtad kivül senki seo tudta. Es mégis sokan voltak/'"akik nem értettek neg, akik gyűlöletes hangon beszéltek és ijf-jfe' rólad. Ezeknek azt kívánom, hogy sohase következzék be— bár félek, hogy ez a kivánsá­gou teljesedni n^m fog - az, hogy,téged érdemeidért visszasírjanak az eledbe. Mi, akik megértettünk, akiknek vezére voltál, eljöttünk, hogy a végső kegyelet aduját lerójjuk irántad. < v. . ,I.-Í;>* ••' - •-.»•., s- v Jegyen neked édes a nyugvás­, annak'a földnek ölén, amelyben sarjadtál, melyért annyit dolgoztál, melyet ugy szoicttél. •^mikor ebből az anyaföldből rögöt dobunk nyitott sirodra, és ez dobban koporsódon, ez a dobbanás visszhangot kelt a vidéken ^zor és ezer sziv­ben, ahol uj házh-lyok épültek, uj tűzhelyek gyúltak, ahol áldanak té­ged halóporodban is. ^n a magam gyászáról nem beszélek. Nem tudom ki­fejezni és kevesen tudnák megérteni hogy ki volt nekem Szabó István; dc beszélek •.. u^párt. gyászáról, keresztény kisgazda-, földmivos- és polgári párt nevében adok kifejezést mélységes gyászunknak és pótol­hatatlan veszteségünknek, .. ...... . í$i, akik komoly férfiak és az ország törvényhozói vagyunk, nem tehetünk mást, minthogy itt sirodnál fogadalmat testünk arra, hog scha nem fogunk letérni arról at útról, melyet életedben megjelöltei ós pártunk egyetlen tagja atu fogja a tör­vényhozás ^á^ában egy pillanatra sem elfelejteni azt az alapelvet, hogy: «&«m'seDeket ütni, hanem sebeket gyógyítani jöttünk mi ide**' - -^bben a te mondatodtan benne van minden: haza és fajszeretet, keresztény morál és nemzeti érzés, demokrácia és mindazo 1 ' a jelsza­vak, amelyeket sokan hangoztatnak, de sajnos, kevesen követnek. Evvel a fogadalommal fogunk innen eltávozni, evvel akarunk méltók lenni Hozzád és emlékedhez és evvel búcsúzom Tőled mint vezérünktől és pártunk megalko­tójától. - Istven Veled, Szabó István! Huszár Károly a nemzetgyűlés elnöksége nevében ezskkel a sza­vakkal búcsúztatja a halottat: - Nagyatádi Szabó István! A magyar nemzetgyűlés l, .olva tisz­teleg hamvaid előtt. Magyar anyaföld, loghivebb fiadat vet ezeréves méhedbe. Gyönyörűséggel dolgoztál pacsirtás barázdákon, kec ,s szőlődön, do az igazi szántófölded a magyar nép lelke volt. Te- non v- itál Dózsa, se Várkonyi, se Liakay, hanem igaz magyar vkisgazda, Veled sziLi.etett ösz­tönös Ítélőképességgel és egyszerű méltóságával. Eákóczi szabadságvágya parázslott lelkedben, a jobbágy felsaabaditő Kossuth _ ••• ' ihlette, termékenyítette meg szellemedet, Széchényi Istvánnak, a nagy újítónak gya­korlati érzéke, a történelmi szükségszerűség iránt jellemezte célkitűzé­seidet és Liagadtartésát, Deák Ferenc bölcsessége'ragyogott gyönyörű magyai szemeidben. Nemcsak kisgazda voltál, "hanem* a magyar faj egyetemes típusá­nak egyik legszebb kivirágzása. - Egy napon kerültünk a parlamentbe. Ismerom fényes pályafutá­sodat, annak minden fázisét; láttam ót két forradalom tüzében, voltam ve­le harcban, dicsőságben és ugy áll lelki szeneim előtt, mint a nagy mag­vető. - A földreform az ő alkotása s ahol egy uj házhely, .. . egy uj magyar tűzhely melege gyulladt ki, ahol egy magyar földmunkás tu­lajdonba kapja az uj barázdát, az ő áldott lolko lebeg a hálás nép fölött, o tette politikai tényezővé a magyar kisgazdát, ő érlelte meg ennek az osztálynak öntudatát ., anélkül, hogy a többi osztályoknak ellensége lett volna. Bármilyen paradoxonnak látszik is, ő született törvényhozó volt. bzentelynok tartotta a parlamentet, őt sohasem kellett rorJ.reutasitani, es^csak most látjuk igazán nagyságát, hogy elvesztettük őt. Elmúlásával eros oszlopa dőlt ki a nemzotnok. A magyar naladásnak hatalmas lenditő kereke volt, de egyúttal biztosító szelep is a magyar közélet túlfűtött Kazánján. Nemcsak azok sirat;n&k, akik egy réten szántottak, egy réten ka­száltak Veled, Sz^.bó István, Koporsód körül az ország egész elöljárósága, a fényes végtisztesség hangosan kiáltja bele a magyar históriába Arany Já­nosnak Toldiról irt gyönyörű szavait: »Ez volt ám „z ember, ha kellott, a g 30 tCZl ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents