Napi Hírek, 1924. október/2

1924-10-19 [0094]

/ Az Apponyi-beszárnolóról szőlő»tudósitás I.folytat ás a./ M • Ami pedig^a demokráciát illeti, elvben a kormány is elismeri a demokratikus haladás szükségszerűségét, de nem vonja le ebből a legelemibb következtetések némelyikét, ugy, hogy joggal kelti fel maga ellen a demokratikus hitvallása iránti bizalmatlanságot Jíogy'mennyiben indokolt, vagy indokolatlan ez a bizalmatlanság, azt majd akkor látjuk meg világosan, amikor a választási törvényjavaslat kerül a nemzetgyűlés elé,mart azt, hogy. jövőre is rendeleti utón megállapított válesztőjoggal^C akarjon operálni, nem tehetem fel a kormányról.Ha ezt tenné, önönmagaről mondaná ki a legsúlyosabb ítéletet. Akkor majd meglátjuk, fenn akarja-e tartani a világ csúfjára a nyilt szavazást, a nemzeti akarat meghamisításának ezt ez önműködő gépezetét. - Széktől az elvi ellentétektől eltekintve, hibáztatnom kell a kormánynak több intézkedését és mulasztását a gyakorlati politika terén. A pénzügyijSzanálás tarén a külföldi kölcsön törvényhozási feltételeinek teljesítésében tudvalevőleg támogattam a kormányt, mert meggyőződtem arról, hogy az adott körülmények között ez a müvelet kikerülhetetlen.Hibáztattam és hibáztatom a kölcsönösszeg csekély JIEÍXÍX voltát és a szanálási akcióra szánt idő rövidségét, de nem merem állitani, sőt az ellenkezőt hiszem*, hogy e mű hiányosságáért a kormány felelős.Aki ismeri azokat a tényezőket, amelyekkel meg kellett küzdeni, hogy eztha legszükségesebbet elérjük, az hasonló megállapításhoz fog jutni.Egészbenvéve tehát érdemül számítom fe 1 a komnánynak, hogy még így is keresztül tudta küzdeni a külföldi kölcsön ügyét, de a szanálási akció belső vonatkozásaiban olyan fogyatékosságot látok, melyek elkerülése teljesen hatalmunkban áll. Kém szólva arról, amit majd ajEöltségvetés tárgyalásakor kell tis ztáznunk,hogy a megtakarítások rendszere talán nincs minden részben megfelelően megállapítva, hogy nem mindig ott kimé let es' vagy]y;m^leJJ..en, ahols.az helyéin 8^ volna, nem látok rendszeres törekvéset (semfarra a gazdasági szanálásr^, amely né 1 leül tartós pénzügyi rendf képzelhető. Itt van például a drágaság problémája, mely ma, midőn valutánk állandóvá lett, valóban rejtélyes alakot" nyert, s hovatovább kétségbeejtő helyzetet ^teremt mindazokra a nem-dusgazdagokra nézve, akik kénytelenek elsőrendű életszükségleteiket ^ pénzen beszerezni. A rejtély nem lehet megöldhatatlan.Kémely tényezője szembeszökj mint például a túlsók közvetítő kéz, amelyen az áru karesz. tül megt míg a termelőtől a fogyasztóhoz yjut, s minden egy£s átmenetnél újból fizetendő a forgalmiadó. De mindenesetre kutatni kell, s ennek a bajnak leküzdésére a legkomolyabb akciót folytatni, épu#$ mint a másik fenyegető bajnak, mely a nagyszámmal elbocsátandó tisztviselők helyzetétől eredhet, ugyanakkor, amikor magánvállalatok is tömegével bocsátják el alkalmazott aikat .Ehez járul a kultúra veszedelme, mely valóságos nemzeti veszedelemmé fajulhatja, ha nem tudjuk ugy intézni dolgainkat, hogy csak a friss előrehaladást és fejlesztést szüneteltetjük egyideigje, a törzset azonban megtámadtatni nem engedjük. Annyira komoly gyakorlati problémákkal van tehát telitve közéletünk mai stádiuma, hogy valóban bele kell állitani a mente tevékenységbe az összes rendelkezésünkre álló legjobb erőket és félretenni minden párttekintetet, minden frakcióigényt, sőt minden világnézleti különbséget.Igenis ez ideig-óráig opportunikus politikát jelentene, de nemzeti, nem p<dig párturalmi opportunizmust, az előbbinek uralmát a második felett, nem pedig megfordítva,, aminél: gyakran látszatával találkozunk. - Ennek az opportunizmusnak kedvéért fegyverszünetet és^a lehetőség szerint konpromisszumot köthetnének igen különböző elvi állásai pontok,.anélkül, hogy igazukról, s annak idején való érvényesítésükről lemondanának. IiVjgn opportunizmus, mely az ország súlyos helyzetéből^folyó követelményeket állitaná előtérbe, s azok teljesülésének minden egyáltalán gondolható tárgyi és személyi biztositékát nyújtaná^ erős vezetés mellett talán egyesiteni birn' a nemzetet, mert tulaj donképen volna elvi alapja is: az, hogy a haza érdekét kell mindenekfölé helyezni, az érdek szőtte legtágabb értelemben véve, mely magában foglalja a nemzeti becsület szeplőtlen megóvását épugy, mint a nemzet •SXÜ&ZJSX erkölcsi és anyagi érdekeit, . /Folytatása következik./