Napi Hírek, 1924. október/2

1924-10-19 [0094]

f & J $ s z b o r é r y, október 19. Gróf Apponyi AibertTaSraől- ' előtt j-KBrfr.&fcK tartotta besz'mólóját választókerületében 3űazberényben, ahol választói nagy szeretettel fogadták, s ott tartózkodása alatt mindvégig lelkes ünneplésben részesitették,. Gróf Apponyi Albert Czettler Jenő nomzotgyülési képviselő társaságban szombaton délután hat órakor érkezett nog az aradi gyorssal Ujszászra, ahol az állomáson dr. Tarnay Tibor ügyvéd vezetésével küldöttség fogadta ás üdvözölto, s Jászberénybe kisértc.Itt a pályaudvaron dr, Friodvalszky Ferenc polgármester vezetésével mintegy ezer emberből álló küldöttség fogadta. Apponyi -Albert gróf az üdvözlések után négyes fog/tor hajtatott be a városba Erdős -mdrás apátplébánoshoz, ki őt vacsorára és éjszakára vendégül látta. jLxk^miKkxx A menet a városon keresztül kivilágított házsorok között haladt végig,'s a váfös bofráratánál hatalmas ^diadalkapu is várta az ősz' államférfiut„ Vasárnap reggel kilenc órakor szentmisén vett részt gróf Apponyi Albert és utána féltizenegyórakor tartotta meg beszámolóját a Fotéron több ezerffre menő hallgatóság előtt. A népgyűlés megnyitása után gróf Apponyi ^lbert a következőkben számolt be valaszt-óinak: - Mióta - mondotta - a jelen nemzetgyűlésre is önöktől mandátumot nyertem, s abból az alkalomból programszerű nyilatkozatot tettem, nem szóltam választóimhoz politikáról. E mulasztásnak oka gyakori külföldi utaimban és saját ügyeimnek mint egy ősi birtokából Trianon által kiforgatott ember ügyeinek kuszáltaágában keresendő. Most azonban szükségét érzem annak, hogy válásztóközönségmmel érintkezzem, hogy a haza rendkívül súlyos viszonyai között követett magatartásom indokairól beszámoljak,mert érzem Í. felelős ség súlyát azért is amit tettem, azért is,amit nem tettem, - Előre kell bocsátanom, hogy elvi álláspontom változatlanul az,, amelyet már 1920-ban, midőn a nagy felfordulás ut in először nyilatkoztam, és most két eve kiadott programnyilatkozatomban önök előtt kifejtettem. Megmondtam 1920-ban, hogy bár a közéletnek keresztény alapokra fektetését \ szivén" mélyéből üdvözölném, nem tudok elnézéssel sem lenni az ugyno- • vezett keresztény kurzus leple alatt történt kihágásokkal,sőt az azok iránt gyakorolt elnézéssel szemben sem,mert amit én keresek, az a keresztény morál - uralkodása, nem pedig egyes gyűlölködések és ellenszenvük kielégítése. Meg < mondtam, hogy /ragaszkodnunk kell a polgári jogegyenlőség elvéhez a haza minden polgárával szemben,mert minden erőre szükség van, moly olősogitheti újból felemelkedésünket, s mert éhez van kötve jőhimovünk helyreállítása .n müveit világon, A választási programnyilatkozatban pedig elismertem,hogy az átmeneti korszak túlsókéig tartott* anarchiájából való kibontakozás terén a jeledégi kormány politikája haladást jele t, de - és ezt ma is meg kell ismételjem - itt is hélkülözöm a kellő határozottságot és következetességet, főleg azonban megjelöltem akkor <- zt D két kardinális elvi el- lentétet, amely a kormánytól elvál-szt és amely ma is változatlanul fennáll. Az egyik az én tántoríthatatlan ragaszkodásom a jogfolytonosság nemzetfcntrrtó elvéhez, ennélfogva a törvényes királysághoz. 2 másik az a í meggyőződésem, hogy hazánk nem maradhat ki abból a demokratikus átalckulásból, mely az egész müveit világon uralkodóvá lett, s amelynek honorálása nélkül nemalehet elérni sem nemzeti egységet, mely az egész népet átkarolja, sem társadalmi békét, sem valódi konszolidációt. Mindkét irányban az azóta szerzett tapasztalások csak megerősitotték meggyőződésemet.Világosan látom, hogy azok az anarchikus tünetek, amelyek még mindig kisértenek, s amelyeknek e yik jelenségét látom züllött parlamenti állapotainkban is, legmélyebb gyökere a jogfolytonosságon és ezzel a 'jogtiszteleten, s a tekintély elven ejtett seb, s hogy.o seb .meggyógyuláoáig soha teljesen eltűnni nem fognak. Jól tudom, hogy ezidőszerint errenézvenom léphetünk a * . cselekvés^terére, de óvaintek minden álmodozástól, amely a jogfolytonosságtól eltérő végleges megoldásokat keres, melyek nem volnának sem megoldások, sem véglegesek, hanem ellenkezőleg beláthatatlan bonyodalmak forrásai és a jogtiszt eletnek végleges kiirt ói.Minden ilyen kisérlet ellen a végsőkig kellene küzdenem,mert a nemzet végzetét látnám benne;amint viszont a jogfolytonosság elvének elismerése némileg pótolhatja tény leges érvényesülését. /Folytatása következik./