Napi Hírek, 1924. augusztus/2

1924-08-23 [0090]

A nemzeti kisebbségek ügyében Lukács György titkostanácsos, nemzetgyűlési képviselő fejtette ki a magyar álláspontot. Beszédében abból indult •ki, hogy az interparlamentáris Uniónak a néprajzi és gyarmatügyi kérdések megvizsgálására kiküldött bizottsága az elmúlt évben csak a gyarmati problémákkai foglalkozott, jólflehet Európa legégetőbb kérdése a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezéséT' Ez a kérdés nemcsak azokat a nemzeteket érinti, amelyeknek fiai elnyomás alatt szenvednek, hanem'elsősorban magukat az elnyomó hatalmakat, mert a folyton növekvő elkeseredés vagy ujabb háborúra ad okot, vagy pedig szétrobbantja a mesterséges határokat. Ekkor majd a világ közvéleménye be fogja látni, hogy ezek az államok nem érdemlik meg azokat a páratlan előnyöket, amelyátet a békekonferencia biztositott részükre,, A békeszerződéseknek a kisebbségek védelmére vonatkozó rendélkezései cspk papiron vanrak meg, mert az utódállamok ma is másodrangú polgáraiknak tekintik a kisebbségeket s miután hiányzik az ellenőrzés, nem is hajlandók kisebbségi politikájuk megváltoztatására. - Összegyűjtöttem azokat az eseteket - folytatta Lukács - amelyek az elszakított területeken élő magyar kisebbségek örikös szenvedéseit tükröztetik vissza. Kern akarok visszaélni a gyűlés türelmével s nem részletezem testvéreim panaszait, de szíves engedelmüket kérem, hogy adataimat csatoltan átnyújthassam a gyűlésnek s igy beható tanulmányozás végett a néprajzi és gyermatügyi bizottság elé juttassam. Egyidejűen ünnepieen kijelnntem, hogy az emut okirat adatainak igazvoltáért magamra'vállalom az égés:-' felelőssége;. Részletesen ismertette ezután Lukács György a kisebbségek elviselhetetlen helyzetének elvi okait, A legfőbb ok az, hogy ir£ncs olyan intézmény, amely a kérdéssel valóban foglalkoznék és a s érelméi: orvosláséra megfelelő' esz•' közökkel rendelkeznék. Igaz, hogy a nemzetek szövetsége hivatott erre a feladatra, de az elmúlt öt év tapasztalatai nyomán megállapítható, hogy a kisebbségi panaszok nem jutnak el hozzá, A békeszerződések értelmében a kisebbségek jogainak épségben tartását a nemzetek szövetsége garantálja,, A szerződősek kifejezetten előirják, hogy a nemzetek szövetségének valamennyi tagja bejelentheti a sérelmezett eseteket s a nemzetek szövetségének tanácsa köteles vizsgálatot indítani. Abban az esetben, ha az érdekelt állam és a tanácshoz tartozó valamelyik hatalom között a kisebbségek kérdésében áthidalhatatlan ellentét merül fel. az ellentét nemzetközi jellegű less s mint ilyent a népszövetségi szerződés 14, cikkelyének értelmében az állandó nemzetközi ítélőszék elé kell terjeszteni. Ennek döntőset nem lehet megfelekbez ni. Elméletben tehát meg van a mód a kisebbségek jogainak megvédésére. A gyakorlat azonban mást mutat. , r ? Az elmúlt öt év bizonysága szerint - fűzte tovább fejtegetését Lukad - a nemzetek szövetsége alig foglalkozik a kisebbségek helyzetével. A nemzetek szövetségének tanácsa általában kit ér az elől, hogy a kisebbségi ügyekbe avatkozzék-. Mint ismeretes ugyanis 0csak a tanács valamelyik tagja hívhatja fel a figyelmet a kisebbségek sérelmére; a tanács tpgjai azonban nem^hajlandók ilyer lépésre, sem pedig arra, hogy a nemzetközi Ítélőszék elé utalják a panaszokat. Korántsem kívánjuk azt, hogy a nemzetek szövetségének tanácsa, vagy a nemzetközi ítélőszék megvitasson minden egyes sérelmet, de mindeneseire hozhatna elvi jelentőségű döntésekét, A mai helyzet az, hogy a kisebbségek panaszait csendben elhallgatják s csak véletlenségből kerül egyik vágy másik a tanács napirendjére. Ezzel szemben le kell szögeznünk, hogy a nemzetek szövetségének taná.csal920. október 22-én hozott saját határozata értelmében nemcsak jogának, hanem kötelességének ismerte el a kisebbségek jogainak épségben tartását A tanács azonban nem hogy maga nem őrködik a kisebbságok helyzetet felett, hanem még azoknak a panaszoknak komoly megvizsgálásától is tartózkodik, amelyekkel egyenesen hozzáfordulnak. <f -dO-tih feftAftrvn*j£& - Nyíltan kifejezve magunkat - 'szögezte le Lukács - ^ugy tünik^fel a dolog, mintha a nemzetek szövetségének tanácsa ellenkező irányban fejlődött volna s a kisebbségek védője helyett az elnyomó hatalmok pártfogója lenne. Világosan mutatja ezt a nemzetek szövetségének az a magatartása, hogy a r.isebb ségekhez tartozó rétegeket a lojalizmus kötelességére inti azzal az állammal szemben, amelynek kötelékébe tartozWt;iagától értetődik, hogy ez a loializ_ mus valóban kötelezi a kisebbségieket, hm hogyan magyarázhatjuk meg az.,, nogy A a kisebbségek hivatott véftője egyrészt ennyire hangsúlyozza ennek a lojalizmusnak kötelességét, másrészt azonban nem győződik meg arról, hogy azok a hatalmak, amelyek ennyire sürgetik a kisebbségek kötelezettségeinek teljesítése maguk is teljesitik-e a kisebbségekkel szemben nemzetközi jellegű kötelezettségeiket? /folytatása következik./