Napi Hírek, 1924. augusztus/2
1924-08-23 [0090]
/lukács György beszédének folytatása./ - A jogok és kötelességek között mindenesetre a kölcsönösség viszonya áll fenn. Az az állam, amely megengedi, hogv_ lábbal tiporják a kisebbségek jogait nem követelhet lojolizmust ugyenezektől a kisebbségektől! A népszövetségi ligák és az interparlamentáris unió ismételten felszólította a nemzetek szövetségét, hogy a kisebbségek panaszainak. megvizs_ gáláskra állandó bizottságot letesitsen, amely esetről-esetre a helyszinen is tanulmányozná a kisebbségek helyzetét, A nemzetek szövetsége azonban, amelynek fölöttébb sok bizottságé van, elzárkózott a kívánság teljesítése elől, sőt még a békeszerződésekben előirt rendelkezéseket is enyhitette a zsarnokoskodó nemzeti többségek javára. Ahelyett, hogy határozatot hozott volna, amel nek értelmében a tanácshoz nem tartozó hatalmak is jogi érvénnyel tehetnék, szóvá, a kisebbségek panaszait, a nemzetek szövetségének tanácsa 192• T ,..^ ber "Éi-én tartott -tilosén kimondta, hogy a kisebbségi kérdésre vonatkozó 'beadványokat elsősorban az érdekelt államnak., az az annak az allémnak, amely ellen a panaszt tették, küldi meg észrevétel végett s azután a beadványok tartalmát közli a tanács tagjaival, nem pedig'a nemzetek szövetségének valamennyi tagjával, mint eredetien tervezve volt. Az érdekelt állam észrevétele: játszók a döntő szerepet a panasz elbírálásában. Jellemző erre, hogy a nemze tek szövetsége a hozzá beérkezett kisebbségi panaszok közül csak kettőit terjeszd tetta tanács elé, mert a többit az érdekelt államok meghallgatása után nem tartotta erre érdemesnek. így állt ma elő az a ferde hp&yzet, hogy a megvádolt állam mondja ki a acx döntő szót - saját ügyében. Ilyen körülmények között teitaészetesen szó sem lehet arról, hogy az államokat a kisebbségek jogainak épségben tartására lehessen bírna, nincs mód az ellenőrzésre s a kisebbségek könyörtelenül ki vannak szolgáltatva az uj államhatalom kénye-kedvére. J • A nemzetek szövetségénél: ezt a magatartásét nem lehet azzal mentetni hogy a nemzetek szövetsége tászteletben akarja tartani a szóba kerülő államok szuverenitását„ Ezek az államok ugyanis a békeszerződések aláírásával elismerték, hogy a kisebbségekkel szemben /agukra vállalt kötelezettségek nemzetközi jellegűek s ezek megtartásán a 'nemzetek szövetsége őrködik, Ezzel együtt elfogadták azt is, hogy a kisebbségek jogsérelmét a nemzetek szövetségének tanácsa, illetve a nemzetközi állandó Ítélőszék birálja el. A mai helyzet arra mutat, hogy azok az államok, amelyek a nemzetközi békeszerződésekben biztosították a kisebbségek jogait felszabadultak minden ellenőrzés aló: és csak saját akaratuktól függ a szerződések megtartása, vagy figyelembe nem vétele, Magyarországot, a világháborúnak ezt a szerencsétlen áldozatát r a legsúlyosabb békeszerződéssel zúzták össze, bár ma már okiratokkal beigazolt ' tény, hogy Magyarország annakidején mindent megtett a világháború elkerülésé re. A békekonferenciának nagy történelmi tévedését nem lenét pillanatok alatt jóvátenni, dse Magyarország annyi szenvedése közepette joggal követelheti, hogy egykori polgárai, akiket megkéraezésük nélkül vetettek idegen uralom alá részesüljenek a nemzetközi szerződésekben lefektetet védelemben. Magyarország sohasem szűnik meg elszakított fiainak'érdekét képviselni s min-énkor felemeli szavát az igazságtalan elnyomás ellen. Teszi ezt annál is inkább, mert a ma ? yar területen élő kisebbségeket ezer év folyamén igazi testvéreinek tekintette s már 1868-ban egyenlő jogokat biztositott nekik az-uralkodó faj jc gaival, amire abban az időben sehol a világon nem volt példa. Ez a régi törvény sokkal több joggal ruházta fel a kisebbségeket, mint ötven evvel később a békekötéssel kapcsolatos nemzetközi szerződések. Magyarország ma .. is sivár helyzetében is becsületesen teijesiti a békeszerződésben rea r y t kötelezettségeket s nincs más vágya mint az, hogy közremunkáljon az emberi .társadalom boldogulásán, - Miért kell tehát - fejezte be hatalmas beszédét Lukacs György ezt a Magyarországot legyöugiteni élete erejében, miért kell elcsüg. eszteni azzal, hogy az anyaországtól elszakított magyarokat elnyomás alatt'tartjak? Miért kell annyira elzárni ezt a 3 és fél millió magyart régi hazájuk kultúrájától, ami az utódállamok mai politikájának tengelye? Talán félnek nngyarországtól, amely le van fegyverezve s emely.nek katonasága mindössze 35.000, önkéntes jelentkezőből áll? Hiszen ez az ere még a belsó^nyugalom biztosítására és ojt határrendöri feladatok ellátására seu elegendő, - ezzel szemben pedig a három utódállam 565,000 fegyveressel veszi körül Magyarországot s ezt a létszámot bármelyik pillanatban 5 millióra emelheti a kötelező^atew*" nai szolgálat révén, amelyet meg von a trianoni békeszerződés Magyarországtól, /Fojbtatása következik/
