Napi Hírek, 1924. július/1

1924-07-14 [0087]

§ L o a i o n b ó 1 jelentik A Fortníghtly fíeview most meg-jelent juliua:: számában Francia Maxwell, terjedelmes cikkben foglalkozik a magyar kisebbségekkel való bánásmóddal. Bevezetésül a Versailles! szerződések létrejöttével foglalkozik és kijelenti nyilvánvalónak tartja, bogy igen könnyen jobb szerződéseket állapíthattak volna meg ba a "nagy nármak", akik a szerződés főbe rendelkezéseiért felelősek voltak jobban ismerték volna eokat az országokat amelyeket felosztottak ea nem ignorálták vclna a gazdasági egység követelményeit, A mélfeányoe elintézés első *a alapvető elvének a nemzetiségi elvnek kellett lennie azonban A

pen oly életbevágók a gazdasági és kereskedelmi rokonság követeimínyei éa majdnem, olyan fontosak a földrajzi körülményekhez fűződők.. Azonban,igen rövidesen kiderül bogy a béke szerzői a bajok sorozata helyébe megint csak a bejek -3erezet át tették ea bogy a?- a megoldás, amit megtaláltak a legjobb esetben szükségmegoldás volt » Bizonysa ej őzetea megállapodások nyomába : skn •," c&x alatt, amelyek a legtávolabb állottak az ígazaág szellemétől, egész kerül eteket téptek el azoktól az országoktól; amelyekhez néprajzi szempontból tartoztak, A régi Ansztria«*SgyarországOt $ét hatalom között ojtották föl e így ez a két állam csupán árnyékává leit a réginek, A eikklTÓ ezek etán azzal a kérdéssel foglalkozikj|hegy a ki - nem elégítő módon Szétosztott nemzetiségeknek milyen a eorsav'%'""Sigyea oj államokban.* E.leősorb&n a magyarjrasági kisebbségi csoportok 'aaatáí « kő^ll és magái lepi t ja hogy a trianoni szerződés elfogadása a magyar kormány uja életre keltett egy régi nemzetiségi törvényt, amely biztosit,ja. hegy a faji kisebbségek minden jogot ós kiváltságot megkapjanak* A ezerzé bár kije3 ent i hogy nem akar Magyarország Ügyvédje 1 .er.nl iöbb hónapon át tanulmányozta Magyarországon a kisebbségi kérdést és feltűnően kevéa esetbea tapasztalt elnyomást megállapítja továbbá, hogy a még- mindig magyar uralom alatt lévg fcófi és más kisebbségek sorsa határtalanul jobb mint azoké a szerencsétlen magyaroké akik"a határon tul élnek és az éretnék megőrizni régi kult arájukat éa nyelvüket Különös eliameréssel nyilatkozik ezek után a magyarországi .kisebbségek iskoláiról. A német nyelvet 320 el erei iskolában tanítják, a tót iskolák száma 45 a 28...000 főnyi románságnak tiz iskolája van a 90,003 főnyi szerb horvát-lakosSágnak pedig 40, A továbbiakban a caeh köztársaság kerületén élő 1..084,.000 főnyi magyarság sorsával foglalkozik,, A békeszerződés rsffigád^KpóJaáTBa rendelkezése szerint a faji kiaebhaégekaek. meg kell adni a polgárjogot . és a választó jog-ott s azon kívül ahol a,lakosság ötödét alkotják, joguk van saját iskola. khoz éa nyelvük használatához a bíróságok előtt ia, A tény az* bogy a cseh kormány tudatosan ww$X magkiaénelte e rendelkezések mellőzését ugy, hogy a magyaroknak minden okuk vog van arra hogy elégületlenek legyenek a felük való mostani bánásmóddal. A magyarság panaszainak tárgyalása során a cikkiró először ia a földkisaját 1téoi törréayt ismerteti a ezzel kapcsolatoaan a következőket; jegyzi *»eg? I?

A köztársaság első éveiben gazdasági válság folyt le a ezért természetőr- begy a legelőször kisajátított föl-dekák a cseh munaknélküliekhek Jussanak,, Azonban a földbirtok nagyarányú elkobzását ami most folyik, ezzel nem lehet indokolni

t aj,t 9 .tényt, sem, hogy tervszerű és átható gyarmatoaitáat folytatnak a3kJuvtáÁth/ntk.azokon a részein, ahol a többség rar*var Megállásit ja, bogv a toiaejr megváltási összege azok igazi érté-