Napi Hírek, 1924. május/2

1924-05-23 [0084]

is Újságírók Egyesül étének tiltakozása a büntet ©novella ellen. A Magyarországi Újságírók Egyesülete nevében ma délelőtt memorandumot nyújtottak át Bethlen István gróf miniszterelnöknek és Pesthy Pál dr. igazfiágügyminiazt ernak Habár Mihály elnök éa Pakot 8 József ügyvezető elnök, A memorandum részletesen foglalkozik a büntetőnonella sajtójogi rendelkezéseivel és pontról-pontra ki. utat ja azoknak t art ha t at lan s úgát, jogi abszurditását, politikai hátrányait éa az igazságszolgáltatás tisztaságára gyakorolt végzetea hatását, A mámorándumban t öbbek .Között az alábbi részeket olvassukA sajtó szabadsága nem a sajtó munkásainak Belső ügye., nem a lapkiadó érdekeltségei az ujs^irók, nyomdászok éa a lapterjesztő munkásokra axisztencialis píoblámájv, hanem egész nemzeté. Bár a szociális süly ed esnek, a gazdasági nyomorúságnak ebben a sötét korszakában meggondolásra késztetheti az államhat a Iraat a sajtóvita háttérben leselkedő axisteneiális kérdés, - mi még sem vagyunk hajlandók a sajtószabadság ügyét csupán néhány ezer magyar állapolgár kenyérproblémájának távlatából nézni* A sajtó szabadsága , amelyet az 1848. jtVIII, tc«, klasszikussá vált mondata az élő magyar alkotmány testének aaervee, kiszíkit hatatlan részévé tett, a nemzeti közszabadságok és a polgári szabadságjogok legfonto- sabblka lett a politikai fejlődésnek, a törtdnalmi evolúciónak oaaknesa hét évtizede alatt* amely az 1848-iki alaptörvény megalkotása óta a háború kezdetéig eltelt* A haoorus, majd a. forradalmi időszak azután olyan korlátokat szabott, amelyek a sajtó szabadságát iliuzőrlussá téve, a magyar közéleti tisztességre, a politikai fejlődés egészséges szabadságára éa igy általában a nemzet életére káros visszahatással voltak. Abban az államban .éa abban a táraadalonjuan, amelyben a nyilvánosság ellenőrző tekintetét, a közvélemény kutató szemét fekete kendő takarja, a bün szabadon tenyészik. Ml, magyar újságírók hazafias felelősségérzetünkre hivatkozva készségesen, egész és őszinte meggyőződéssel oda állunk a törvényalkotó mellé, ha munkákat nem vezeti más cél, mint az, hogy a magyar lapok hasábja ne legyen a felelőtlen rágalmazók, notórius hazudó-. z'ók szabad versenypályája, és ne legyen az uszítók, az izgatók, a társadalom ellenségeinek, a haza hűtlen fiainak menedéke éa privilegizált szószéke. De ugyanakkor , amikor mi is meg akarjuk szüntetni bárkinek azt a kiváltságát, hogy sajtó utján bünt kör essen el éa elutasít jak még. annak a gondolatát is, hogy az ujaág-deliktum kivételes kíméletben részesüljön^ el kell utasítanunk igaznnk tudatában, kenyerünk féltéiben * a nemzet legfonto aabb érdekelnek védelmében azt a törekvést, amely a sajtódeliktumokra nemosak kivételesen súlyos büntetéseket akar al kel masni, do a külön szabályozott statáriális eljárással az esetek 80 százalékában egyenesen lehet etlenné a bizonyítást éa védekezés 'c, a lapok megszüntetésére vonatkozó rendelkezés ivei pedig az újság ki adást óa az ujságiiáet létalapjaiban támadná meg* Azok a lapok, sunalveknek ffi.li* fölött a betiltás rémé ólál.kw^-Sk., M#at£^nkf*l * V e-i... ioc