Napi Hírek, 1924. május/2
1924-05-23 [0084]
jesithetik. Az újságíró, aki minden percben azért retteg, nogy elveszti kenyarés, szabadságát és becsületét csak azért, mert talán harminc nap alatt nem tudott beszerezni egy bizonyító okiratot Uélamerikából - megfélemiitett párja lesz, aki nem szolgálhat ja többé a közérdeket* A» állandó rettegésnek ebben, az atmoszférájában a magyar-hja ági rés agyonrémített oaüggedt, reszkötöi, a közérdekkel mit sem •. t örődő rabszolgák robotja lesz, A magyar üjaági rás színvonala leáülyédt a negyven év előtt volt balkáni zsurnalisztika hívójára* A magyar újságírás sem a közönség fejlett igényeit nem meri és nem tudja majd kielégíteni, sem a köz t a nemzeti érdek, az emberi colok szolgálatára alkalmas nem less többé, iá mer mahd politikai cikket inai, ki mer majd kritikát gyakorolni a kormány ténykedései fölött, ki mer majd közéleti viazásságokat bírálni, ha tudja azt, hogy egy pongyolán, lazán, kétértelműén fogalmazott törvény fölötte tág keretei közül lecsaphat rá a biró és as ügyéss keze olyan viszonyok között, olyan politikai atmoszférában, amely még aggályosabbá teszi azt az emberi gyarlóságot, hogy a biró egyéni indulatalt, politikai ée társadalmi felfogását legjobb szándéka mellett sem tudja kiküszöbölni lelkében a birói székben sem? Ki mer majd vistsaéléet, bünt, gonoszságot üldöani, ha tudja, hogy az európai jogszolgáltatásban egészen páratlan módon megkötött perrend ezerint járnak él majd ellene ós a tárgyalás elnapolásának tilalma miatt a biró még akkor is kénytelen lesz elitélni, tisztán formai okok miatt, ha a tárgyalás folyamán olyan adatok kerülnek a bíróság elé, amelyek valószínűvé teSsim azt, hogy igaza van, hogy ártatlanI El kell majd Ítélni bár a biró előtt világos, hogy iagzát bizony!tani 1 .tudná, ha az ujabb bizonyítékok megszerzésére caak egy heti idő ia állna rendelkezésére, vagy ha a már bejelentett tanuk, akik eddig netó érkeztek meg, megérkeznének,. De a bi rónak kincsen joga a tárgyalást elnapolni, haaata Ítélnie kell minden áron. Az igazságszolgáltatás történet ében példátlan dolog az, hogy egy törvény az igazság kiderít esetnek legfőbb és egyedőláilő célját föláldozza az eljárás statáriális jellegének. Sajtóügyekben ml sem ragyánk hivei a hu zás-haleazt ásnak, Uj ságiról :'.. önérzetünk éa tekintélyünk azt követeli, hogy igazságunk, tisztességünk éa jóhiszeműségünk a birói szók előtt is minden vitás esetben £inél előbb igazolható legyen. De a legfőbb érdek, az igazságszolgáltatás egyetlen oélja és minden emberi erkölcs zserint megtagadhatatlan létjoga mógia caak az, hogy az igaz ságtfcaOlgáitat ás valóban igazságot szolgáltasson ém azt büntesse, aki bűnös. Ez a törvényjavaslat nem az 1848-iki törvényalkotás asellemébea, ken ia a nagy európai jogalkotók munkájának folytatásaképen készült* A Baoh-korezak császári pátenseinek parancsszava több toleranciát árul el. Ez a javaslat veszedelmesen hasonlít Bonaparte Uapoleon hercegnek, a kÓBőbbi III, napóleon osászárnak abhoz az 1850 július 16-án kisdott törvényéhez, amelynek világos eélja as volt* jiogy a puoos előtt elnémítsa a közvéleményt. Hagymáit ósagodt ól azt kérjük, méltóztassék az egytelő jogok ós egyenlő kötelességek demokrai ÍKUB elve alapján a aajtoban elkövetett bűnök kivizsgálása éa bírói megtorlása terén is azt a mértéket alkalmazni, amely megilleti . a a védekező rablógyilkost, ES rcéltőztasaók e tiszteletteljes kérelmünk megitólése közbeh tekintetbe venni azokat a magas politikai, akkotmányos éa történelmi szempontokat, a közéleti tisztesség, a gazdasági életet fellendítő polgá rí. szabadság sze« azaBopontja.it, amelyek mind azt parancsoljak, hogy a tisztességes szándékú sajtót ne félemlít lók meg, ne szolgáltassák kl a változó jtormányok önkényének, ne bénítsák meg azt a sajtlót, amely a nemzet élő lelkű amerete és a köztiszt oaaég figyelő Őrszeme volt mindég* Ahol ez a lelklisneret s^ólütötten tántorog, ahol ennek az őrnek kiverik a ezemát, - ott vadon tenyész a bün ós diadalmaskodik az erőszak*
