Napi Hírek, 1924. május/2

1924-05-23 [0084]

jesithetik. Az újságíró, aki minden percben azért retteg, nogy elveszti kenyarés, szabadságát és becsületét csak azért, mert talán harminc nap alatt nem tudott beszerezni egy bizonyító okiratot Uélamerikából - meg­félemiitett párja lesz, aki nem szolgálhat ja többé a közérdeket* A» állandó rettegésnek ebben, az atmoszférájában a magyar-hja ági rés agyon­rémített oaüggedt, reszkötöi, a közérdekkel mit sem •. t örődő rabszolgák robotja lesz, A magyar üjaági rás színvonala leáülyédt a negyven év előtt volt balkáni zsurnalisztika hívójára* A magyar újságírás sem a közönség fejlett igényeit nem meri és nem tudja majd kielégíteni, sem a köz t a nemzeti érdek, az emberi colok szolgálatára alkalmas nem less többé, iá mer mahd politikai cikket inai, ki mer majd kritikát gyakorolni a kormány ténykedései fölött, ki mer majd közéleti viazásságokat bírálni, ha tudja azt, hogy egy pongyolán, lazán, kétértelműén fogalmazott tör­vény fölötte tág keretei közül lecsaphat rá a biró és as ügyéss keze olyan viszonyok között, olyan politikai atmoszférában, amely még aggá­lyosabbá teszi azt az emberi gyarlóságot, hogy a biró egyéni indulata­lt, politikai ée társadalmi felfogását legjobb szándéka mellett sem tudja kiküszöbölni lelkében a birói székben sem? Ki mer majd vistsaé­léet, bünt, gonoszságot üldöani, ha tudja, hogy az európai jogszolgál­tatásban egészen páratlan módon megkötött perrend ezerint járnak él majd ellene ós a tárgyalás elnapolásának tilalma miatt a biró még akkor is kénytelen lesz elitélni, tisztán formai okok miatt, ha a tárgyalás folyamán olyan adatok kerülnek a bíróság elé, amelyek valószínűvé teSsim azt, hogy igaza van, hogy ártatlanI El kell majd Ítélni bár a biró előtt világos, hogy iagzát bizony!tani 1 .tudná, ha az ujabb bizonyíté­kok megszerzésére caak egy heti idő ia állna rendelkezésére, vagy ha a már bejelentett tanuk, akik eddig netó érkeztek meg, megérkeznének,. De a bi rónak kincsen joga a tárgyalást elnapolni, haaata Ítélnie kell minden áron. Az igazságszolgáltatás történet ében példátlan dolog az, hogy egy törvény az igazság kiderít esetnek legfőbb és egyedőláilő cél­ját föláldozza az eljárás statáriális jellegének. Sajtóügyekben ml sem ragyánk hivei a hu zás-haleazt ásnak, Uj ságiról :'.. önérzetünk éa tekintélyünk azt követeli, hogy igazságunk, tisztességünk éa jóhiszemű­ségünk a birói szók előtt is minden vitás esetben £inél előbb igazolható legyen. De a legfőbb érdek, az igazságszolgáltatás egyetlen oélja és minden emberi erkölcs zserint megtagadhatatlan létjoga mógia caak az, hogy az igaz ságtfcaOlgáitat ás valóban igazságot szolgáltasson ém azt büntesse, aki bűnös. Ez a törvényjavaslat nem az 1848-iki törvényalkotás asellemébea, ken ia a nagy európai jogalkotók munkájának folytatása­képen készült* A Baoh-korezak császári pátenseinek parancsszava több toleranciát árul el. Ez a javaslat veszedelmesen hasonlít Bonaparte Uapoleon hercegnek, a kÓBőbbi III, napóleon osászárnak abhoz az 1850 július 16-án kisdott törvényéhez, amelynek világos eélja as volt* jiogy a puoos előtt elnémítsa a közvéleményt. Hagymáit ósagodt ól azt kérjük, méltóztassék az egytelő jogok ós egyenlő kötelességek demokrai ÍKUB elve alapján a aajtoban el­követett bűnök kivizsgálása éa bírói megtorlása terén is azt a mérté­ket alkalmazni, amely megilleti . a a védekező rablógyilkost, ES rcél­tőztasaók e tiszteletteljes kérelmünk megitólése közbeh tekintetbe ven­ni azokat a magas politikai, akkotmányos éa történelmi szempontokat, a közéleti tisztesség, a gazdasági életet fellendítő polgá rí. szabadság sze« azaBopontja.it, amelyek mind azt parancsoljak, hogy a tisztességes szán­dékú sajtót ne félemlít lók meg, ne szolgáltassák kl a változó jtormá­nyok önkényének, ne bénítsák meg azt a sajtlót, amely a nemzet élő lel­kű amerete és a köztiszt oaaég figyelő Őrszeme volt mindég* Ahol ez a lelklisneret s^ólütötten tántorog, ahol ennek az őrnek kiverik a ezemát, - ott vadon tenyész a bün ós diadalmaskodik az erőszak*

Next

/
Thumbnails
Contents