Napi Hírek, 1923. október/1
1923-10-14 [0069]
§» P é c s s október 14., Ma folyt le az Erzsébet-tudományégyetGZL ünnepélyes megnyitása** az ünnepség délelőtt 10 órakor .'* ^7énl *. « ~" "z áanctftorjitó kezdődött^ amelyet Ha&uy ferenc prelátuskanonok celebrált fényes papi segédlettel,. Mise alatt a pécsi dalárda énekelt«Tizenegy órakor - . kezdaáöttaz egyetem auláiéban ss ünnepélyei megterítő közgyűlés, amelyet a pécsi dalárda a Hiszekegy ellneklésévsl nyitott meg Kéránzy Zoltán dr« múlt évi rektor • üdvözölte a kultuszmiaisztert # mint akinek nevéb/is fűződik elsősorban az egyetem Pécsett való elhelyezése* A kultuszminiszter az üdvözlésre igy válaszolta A Pozsonyból menekült Erzsébet-egyetemet melegen üdvözlöm ab- jk ból az alkalomból, hogy uj székhelyen Pécsett működését megkezdi; A magyar nemzet életének folyására mennyire jellemző,, hogy mind a két városnak;, Pécsnek is és Pozsonynak is már a régmúlt századokban volt egyeteme. A Luxemburg-házból származott nagyműveltségű IV „Károly császár „aki fiatal korában a párisi egyetemen tanult, ennek a főiskolának mintájára később székhelyén*, Prágában egyetemet alapított* példáját három szomszédos uralkodó követte* Ulászló lengyel király Krakóba% 17., Hudolf herceg Bécsben> a mi tíagy Lajosunk pedig péosett alapított maja-, nem egyidejűleg egyet ertet Prága, Krakó és Bécs túlélhették a századok, viharát «• A magyar egyetem ' ellenben, amely ki volt téve ezernyi viszontagságnak, megszűnt. Egy monda szerint utolsó tanulói § mohánal csatatéren hullottak el. Midőn Vitéz János, a nagy magyar humanista,Magyarország hercegprímása lett* Pozsonyban ő is egyetemet alapított „ahová német és olasz tudósokat hívott meg,, így mintegy előfutára volt a másik egyetemalapító nagy prímásnak; pázmány Péternek, A pozsonyi magyar egyetem sem igen élte tul alapitóját* A világháború közepette, 1916-ban Pozsonyban újból egyetemet alapítottunk & még elevenen ól emlékez etünkben* amint az agg Ferenc József képviseletében az ifjú Albrecht királyi herceg az egyetemet felavattad Ma már csak fájó emlékek azok a tündöklő remények, amely ok bennünket ekkor ott betöltöttek.: Mert jött az összeomlás s a másjsdik po- . zsonyi egyetem hontalanná vált a most Pécsett nyer uj hajlékot* s mily jellemző nemcsak szerencsétlen korunkra,, de az egyéni sors alaktdás&ra £s» hogy épen én vezetem be uj otthonába a menekült Erzsébet-egy etemet > Aki hét évvel ezelőtt mint államtitkár még Hagy-Magyarirszáédian 4 számára Pozsonyban megszereztem a prlmási nyári palotát hatalmas parkjával ós tel kével»amelyeken akkor szabad volt nagy egyetemi városrész építését tervezni*' Egyetemeinknek e sorsában mennyire benne van a magyar nemzet, nek egész tragikuma,, a magyar históriának egész szomorúsága, 1 Hatalmas akarások és erőfeszité sek«amelyeknek o. mostoha sors miatt nincs folyt atáaukv De egyúttal biztató ós felemelő» hogy semmi balsors» semmi csalódás annyira megtörni bennünket nem tudott, hogy ne lett volna erőnk* bizalmunk ós bátorságunk, hogy a munkát mindig újból és újból meg ne kezdjük* istenbe vetett bizalommal ós erőnk, tudatában itt állunk ma is s büszke megelégedés tölti el lelkünket j hogy páratlanul nehéz körülmények között ennek a második pécsi egyetemnek mégis méltó hajlékot tudtunk adni s ujabb tűzhelyet szentelünk a tudománynak, hogy a tudás erejével munkálkodjék hazánk újraépítésén ós a magyar nép becsületének gyarapításán,; Vannak, akik sokalják a négy magyar egyetemet* A nemzetgyűlés, midőn az 1921rXXY, t..cikket megalkotta a ezzel a menekült Erzsébet- ós Ferenc Józsefe egyetemek további íenntartását elhatáazta; ezt bizonyura érett megfontolás alapján tette* 3 a törvény hozás komolyságába vetett hitet ingatná meg, ha egy-két év múlva elhatározásunkat ismét meg akarnánk másttaai« Magyarországnak ma kereken 8 millió lakosa van, tokát Hétmillió lakosra esik egy egyetem : , A éa XTiH, században alig akadt
