Napi Hírek, 1923. október/1

1923-10-14 [0069]

német hercegség, melynek fejd elme A üt élességének ne tartotta volna, hogy országa számára külön egyetemet alapitson«> Pár százezer lakossal bíró kis államoknak megvolt a magok külön egyet eme. És ennek köszönhette Németország műveltségének gazdag változatosságát, ennek köszönhette azt;' hogy a művelődén bámulatos egyenletességgel éa arányossággal oszlott meg az egész német földön. Éa ha nem akarjuk az egész magyar kultúra és az egész magyar politika sorsát egyetlen lapra; Budapestre feltenni, akkor nekünk is gondoskodnunk kell arról, hogy támadjanak a vidéken ia a magyar művelődé arak gócpontjai. Az Erzsébet-tudományegyetem tanári karát olyan igazi tudományos az ellem ha-t ja át v hogy meg vagyok róla győződve*

1 hogy meg fogja alkotni itt a Mecsek alján a magyar Heidelberget; Azok, akik a vidéki egyetemek ellen vannak

ft egéazea rendjón-levőnek találják azt, hogy a budapesti egyetem valóságos mamraut-egyetemmé. . duzzadt megj, hogy például az 1913/láritanév első felében Budapesten 7164 rendes éa 1021 rendkívüli hallgató volt beírva* Ha meggondoljuk,, hogy a középiskolán már tnlnépea az az o áztál y„ melynek növendékei a hatvanat maghal adják, akkor szinte érthetetlen, miképpen lakeaeen a főiskolán egy étlen kollégiumra beiratkozott sok ázásra menő ; hallat óságot megnyugvással nézni „amelynek fele sem fér el a tanteremben* Hiszen a főiskolai . tanítás súlypontja a kollégium publikumokból, a nyilvános, nagy előadásokból mindinkább átterelődik a gyakorlatba, a szemináriumokba., a laborató- . riumokba* Széken pedig a tanárnak, a tanársegédnek a hallgatóval személye sen kell foglalkoznia, ami csak a résztvevők kisebb száma mellett lehetséges,. A modern egyetemi tanulás nem áll már az előadás puszta meghallgatásából, hanem az ifjúnak bele kell tanulnia a tudományos kutatás módszereibe.' Az olyan intézőt „<uaaly azt nem nyújt ja* lehet szakiskola, de sem. Édeset re aem igazi egyetem* Ahgoz tehát; hogy Magyarországon normális egyetemi élet legyen* igen^ia szükség van a vidéki egyet ajkakra, szükség van olyan egyetemekre, ahol a tanárok éa a tanulók száma között magvan az egészséges arány* i'rianon után külön egyetemi városrészt nem : " építhettünk, de méglá megnyugvás tölti el a lelkemet, hogy az állami reál- . iskola palotájának átengedésével olyan méltó hajlékot adhatunk a pécsi egyetemnek, amely nem áll mögötte több külföldi kisebb egyetem elhelyezá3énekv Csak könyvtáraink éa tudományos felszereléseink hiányosak,, szegényesek. liily gyönyörű tere lenne a magánáldozatkész a égnek például a fizikai > a kémiai vagy a biológiai intézet műszerei beszerzési költségeinek viselése. Mindez azonban a sikeres egyetemi oktatásnak csupán külső előfeltételeit alkotja,, Annak bolaŐ előfeltétele az igazi tudományos szellemű. Annak a tudományos munkának, melyet a professzor a katedrán kifejt , a lelkiismeretes hallgat db en azt a meggyőződést kell kiváltania,, hogy az előadásra valóban érdemes eljárni s hogy a tankönyv puszta betanulása az előadás meghallgatását nem pótolhatja,, A tanárnak nem szabad" minden évben gépiesen ugyanazt elmondani., Ha nem is adhat folyvást uj anyagot; adjon mindig uj és uj a z empnnto kat,-, Bem szabad* hogy az adat és a részlet elnyomja a lényeget, a nagy összefüggéseket éa a tudomány j$\e)Líazerének tiszta áttekintését * A XIX*szazad specializáló éa analitikus i ránya szinte belecaalogatot t a részletek útvesztőjébe a ritkává váltak a szintézisek., a szerves összefoglalások, melyekre pedig a tanításnak akkora szaka ég e van.., A részi ott udáat csakhamar elmossa a feledékenysége az egész életre csak a nagy szempontok éa a nagy át tekint é a marad meg,, A kapcsolatot mindig fenn kell tartani az eleven élettel, nem a piac zajával vagy épen a politíkai váaár lármájával, hanem a jelen nagy tényeivel, valóságéival,amelyeket kutatásaink köréből kirekeszteni nem szabad, A jelennek meg- és átértése M a bátor szembenézés a jövővel, annak folyton fejlődő igényeivel : ez biztosi t ja a tudományos munka elevenségét s annak ihlet ő

; gondolat ébreszti Ö hatását a fiatal lelkekre*

1 Ujabban sok szó esik kulturf ^lényünkről s de ezt nem biztosit babjuk sem beszéddel, még kevóahbé kritikával, hanem csak következetes cselekvéssel., A tett nemes fanatizmusára van szükségünk^ A'aban a reménybon,, hogy ez az épület a tudományos tettnek* az alkotásnak hajléka lesz,, azt rendeltetésének ezennel átadom a hozzácsatolom a toattArtara-? a.lriRWto