Napi Hírek, 1923. június/2

1923-06-19 [0062]

rémet, de a konzervatív és a mérsékelt politika ecdibsrei között osak elég kevesen voltunk, akik láttuk és hirdettük, hogy egóozea uj közszellem volt Keletkeioben, hogy a mi társadalmi és állami eletünkben addig ismeretlen erők,irányzatok és arculatok valtak kialakultban, rieiyek könnyen gátat szakitnattak* 4 világháború szerencsét]en kimenetelét követett forradalmak és a bolsevizmus a nép lelkét még inkább felzaklafc* ták és a nemzeti katasztrófádból kilábalt uj magyar társaaalcm ma korán*> sem az a nyugodt politikai Tíassza már, mint amilyen az 186Y-191ü«-ig élt két nemzedék vult* Különös jelenség, hogy az öregofcb nemzedék a asmzatueK . ezt .a.méjyósges . lel

J

'~Í át«l akulasát, az erjedő elegeknek megerífsöfiéöét nem látja és azt kívánja, hog^ a politikát ott folytassuk, ahol a xiaoflru kitörésekor abbaschagy tuk

# Hogy a polgári és a politikai szabadságnak ezt a szinte eszményi teljességét élveznessük

s

mely egy fél azázad békés fejlődésének volt abban az időben nem eléggé méltányolt gyümölcse, ahhoz az akkori le&áagadt közszellamre lenne szükség* Napjaink magyar politikájának egyik legnemesebb feladata, hogy magiwt olyan kiegyensúlyozott közviazunyyKat teremtsen,de struccpolitika lenne szemet üunym ama tény előtt, hogy nem élünk normális, nem élünk a régi viszonyok között. A világtörténelem nagy eseményei, melyek a politikai történelemben korszakot zárnak, nem mindenkor korszakalkotók egyúttal a szellem, a művelődés életében is.1848-49.-iki szabadságharcunk például lezárta az 179ü-S»l-íkí országgyűléssel kezdődött reform mozgalom koráig anélkül nogy a magyar élet szellemi iránya változást szenvedett volna* Vörösmarty, Arany, Tompa költészetében ugyanaz a nemzeti órzelemvilág nyer kifejezést a Bach-korszakban, mint megelőzőleg a roforaikorban*4 Károlyi féle radikális forradalom ós a bolsevismus ellenben korszakzáró tények a nemzet kulturális életében is, a nemzet zömének gondolkozása u£ irányt vett* Annak gyakorlati demonstrálása* nogy bizonyos szélsőséges irányiatok elhatalmasodása mekkora katasztrófákra vezet., a nemzet nagyobbik részében azt a meggyőződést váltotta ki, hogy ezeknek az erőknek korlátlan kifejlődését mindenkép meg kell akadályoznia magyar intelligencia sohasem fogja elfelejteni, hogy a proletárdiktatúra mit müveit vele, nogy még szerény családi körebea, lakásában is agyonczaklatta, a háború folytán úgyis megtépázott csekély vagyonához hozzá nyultorzak tények amelyeket meg nem történtté tanai nem lehet és amelyek kitörülhe* tétlen nyomot hagytak hátra a nemzet gondolkozásában* Ebben az uj millióben olyan fajta szabadakbatést^mint aminő a kiegyezéstől az összeomlásig eltelt korban lenető volt, aoqpc ma uj éieire kelteni és támogatni alig lehetne.Számolni kell a gyökeresen megváltozott közviszonyokkal és okulva a^történteken különöseu két xrauyban kell nyomatékos akciót kezdeni, árusítani kell és öntuJbpfassá kell tennünk á nemzeti érzés, hogy olyan pacifista mezbe burkolod kozmopolita sőt egyen«sen nazafiatlan hangulatok szélesebb rétegekben a fejüket fel ne ütnessókj mint aminőket 1918 végén és l*lV elején elhatalmasodni láttunk „ Céltudatos és gyakori at-t szakok utassal fejleszteni kell továbU a nemzet szélei?* • néprétegeínek gazdasági kultúráját,mert az összeomlás nemcsak politikai szerencsétjenség, nanem pálaati^u gazdasági katasztrófa i

ö volt, mely maga aia temetce & uenu»et. jólétét i©

e a koz— nyomorból OS«A. akkor emelkedhetünk ki, na a magyar Tnwifo nsj^atfk több, huftöm saaka^erübb es ebből.kifoiyu'i«g termékenyebb, jovedejmezobb is lesz. Nézetem szerint tehát elsősorban «—— '—• mliyitett állampolgár nevelésre és gyakorlatibb gazdasági aza*.oK:t#tábra van azíikséfu