Napi Hírek, 1923. május/1
1923-05-14 [0059]
gaíleiá képviselő, • kamara hádüáyi bizottságának alelnöke aki katonai kérdésekben szakértő, a következeket mondotta: - Magyarország mindenkor olyan érzelmeket nyilvánított Franciaország irányábzn, amelyek egyáltalán nem mondhatok rokonszenveseknek. A legutóbbi százhuszonöt év történetének folyamán könnyű volns számtalan példát találni s magyarok francophobiájára. Azt hiszem, hogy különösen ma, pénzügyeinkre való tekintett*!, teljesen lehetetlen, hogj pénzt kölcsönözzünk. Magyarországnak. Annál nevatüégesebb volna ez, maxi hiszen még öt eve aincs annak, hogy Magyarország ellenünk harcolt, A mi ^győzelmünk még azokat az igazságos jóvátétel eket sem szerezte meg számunkra, amelyek minket megilletnek, A legnagyobb paradoxon lenne, ha mi mennénk a Isgyőzöttek segítségére. Barthelemy képviselő, a párisi jogi egyetem tanárat, s népszövetség tt.gja, aki kül föl dl kérdésekben igen illetékes, igy nyilatkozott: - Nem s zabád önmagunk előtt lepleznünk, hogy egy olyan központi hatalomnak pénzügyi összeomlása, mint aroinő Magyarprazóg, káros kihatással lenne a"szomszéd országokra, nevezetesen a kisantant államaira, uinthogy mi szövetségesei vagyunk s kisantantnak, minden intéa-^ kedsat rceg kall tennünk, amely alkalmas a kisantant érdekelnek megvédésére. Mi tehát segíthetünk Magyarországon, ha ez a segély nem ütközik bele a kisantant nemzeteinek érzületébe. Aronimbeaud képviselő a következőkép nyilatkozott; - Slvben nem'tartanám nslyesnek, hogy pénzügyileg támogassunk egy"olyan országot, amely a náborn alatt elloaSiak küzdött. Minthogy azonban kétségtelenül európai érdek Magyarország oaédjéaak megakadályozása, - ugyanazon jogoimaa, mint ausztria esetében - logikus, ha ezt « csődöt eegakadályózzuk. Ka tenát kellő biztosítékokat adnak nekünk és komoly zálogokat, amelyek egyensulyozhat-áák a Magyarországnak nyújtott elél egeket, akkor véleményem szerint megadhatjuk ezeket as előlegeket. 3PBatoarnellee 4* Conetant szenátor, a hágai törvényszék tagja, igy nyilatko«c.tt: - Magyarországot -épugy mint Ausztriát- nem kell Örökké felállásé termi kormányainak hibáiőrt. Be felejtsük el azokat a szolgálatokat, amelyeket a szabadon gondolkozó hősies és" lovagias Magyarország tett éa tesz Európának és a muvelőÉéanek. Se döntsük Magyarországot kétségbeesés be. He igyekezzünk Őt a világból kiirtani, hsn<sm bátorítsuk, hogy újra folytathassa 1848-iki felszabadító küldetését^és szomszédaival szerződésre lépve szolgálhass*, az Alatfaüna és a Balkán népeinek békés föderációját, amelyre múlhatatlanul szükség van a jövőben. Csak e malt^ához méltó nemes küldetése teljesítése hozhat üdvöt neki és Európának. Lamoureux képvl«elő,a radikális párt egyik legbefolyásosabb saeaélyinége Herriotnak,a radikális pert elnökének nagy barátja ős bizalmasa ezeket mondotta: - Eddig nagyon magara hagytuk Magyarországot,amelynek kiváaságai jórészt igazságraak.XülÖnösen sajnálni kell,hogy területileg ennyire megcsonkitották Magyarországot,mert földrajzi és gazdasági helyzete ma paraffoxális.Blzonyos,hogy a trianoni szorzédés Magyarországot illető részében több olyan rendelkezést tartalmaz „ami hijján van a józan értelemnek éa amit egyik,vagy másik napon helyre kell hozni.Véleményem szerint a lehetőség határain belül és a rendelkezésünkre álló eszközökhöz mérten mindent meg kell tenni annak a munkának a a«gkÖístyitéaér».amelyet Bethlen István gróf most végez Franciaországban éa Angliában, puia képviselő,volt mezőgazdasági alállamtitkár ezeket mondotta:
