Napi Hírek, 1923. május/1

1923-05-14 [0059]

íiogy ninfent a*g kall tennünk,aai Magyarország elánjára szolgálhat „Ha tanát moat arra van Bankáig,hogy a<setieg kölcsönt nyújtsunk tfagyaroraaágmk.vélaaányaa szerint est a kölcsönt meg kell adni.Általában egésa politikánknak katvaaíbbnek kall lenni' Magyarországgal szeabea.Iéáig nem mimttfcnk fígyeimet Magyarország iránt,mint aminőt a» »Srdeir»l,9\ilaágossan kedve-stünk a kisantanti»k,kül3^űö8«n Romániám k,noha Táieménvem ezerint HDaániára túlzott reaényéket alapitunk.Bgyébkéní,ha Romásia oldalén k .ábrándulét kellett tapasztalnunk,érnek oka az,hogy ottani diplomáciai képviseletünk elégtelan.iSz a körülmény lehetővé te3«i Angiiénak és Német országnak,hogy Romániában olyan befolyást biztositson magának .amely n*m mindig fér össze a francia érdekekkel. Lóon ^acoffier szocialista képviselő,aki a szociális jóvátételek kérdéaéuen szakértő,a következő nyilatkozatot tette: - Véleményem b ser int ngy kell cselekednünk, hogy Magyarország a jövőVan inkább forduljon ffranciaorizág felé ás hogy mély barátsággal viseltessék irányunkban.A külföldön nincs sok barettekéi kall blkiteni Magyarországot .amely .bármit mondjanak is .meglehetősen fontos- fölírajai fogadóin marad és Európa szivében olyan plattformot alkot .amelyre építhetünk. Azt gondolom tehát,hogy a szövetségesek nyugodtan megadhatják Magyarországnak kellő biztosítékok mellett'a zálogjogok felfüggesztését Ezek a zálogok moat nagy mértékben megbénítják Magyarország neaaeti éle tét, Erdekünkben áll,hogy Magyarországnak lehetővé te gyük,hogy a fefíendüíéait**

1

*

1

^ *

ÖZÖtt kM4b#Sfi

« M

8 ujböi gazdasági és pénzügyi § Párisbc"* jelentik a Magyar Távirati Irodának: Az Action Prmosise hasábjain Balnvilie hosszabb cikkben foglalkozik Bethlen István grdf párisi-küldetésénél. A magyar miniszterelnök*-Írja^ miután megjárta Londont, Rémába utnzáa-előtt ismét Parisban tar« %&%kodotj(nénány napig. Mindenütt szívélyes fogadásra talált. A jd•átételibizottaóg, ahol hazájának gaí»dasáf;ii és pénzügyi helyzetét kifejtette, figyelemmel hallgatta meg rejtegetéseit. Magyarország kérésénsk tekintetbe vételét senki sem tagadja meg,áp ugy. amint BiegVallgat ták Ausztria kérését is. Mit kivániek ezek az államok? Azt^ hogy tegyék lehetőre megélhetésüket. Bethlen' István grdf azért jött, hogy kimutassa Magyarország szempontjából, - amint Seipel, oe-ítrák kancellár Ausztria szempontjából mutatta volt ki. - hogy az osztrák-magyar birodalom széttagolt résxei nem rendelkeznek elegendő eszközael ahhoz, hogy' önmaguk erejéből magéigenek. Általában aiegállapithátiÉj hogy alig osztották fel a Habsburg-birodalma*,, máris észr

evették, hoc?' u

r

oöl oggie kellene szedzJJtniami3.yen formában (^Tbjait/r^oSt"tehát 'azt kut'-tjnkj kilyen uton-mtfdon lehetaa bizonyos közös léthez juttatni annak az egységnek a részeit, melyet előbb felbontottak, Srre a munkára ráillik az a latin mondás, melyet Eivarol használt a forradalmi törvényhozókról: * Diruit, aadifiaat, emtat^ue ouadrata rotundis. Rombolni, épiteni. köarformát adni annak, ami azelőtt négyszögű volt éa négyszögeaiteni azt, amiből kört faragtak w

. Ezt a munkát végzik a saint germaini és a trianoni szerződés szövet.^gos szerzői, akik a dunai államok ecraaa szabályozták. Vannak beállítások, amelyek nehezen elkalma«kodaak ahhoa, hogy nágyezögtl formából hirtelen körformába menjenek nt« Kérni irónia rejlik abban, hogy a szövetségesek ma figyelmes füllel . hallgatják azoknak a népeknek a psnasanit* amelyeket ők osztottak : . fel és hogy közös élet kezdését és ogymáanoa vele* kizeledést ajánlanak nekik.