Napi Hírek, 1923. május/1

1923-05-05 [0059]

§ P a r 1 B , májú* 5. /Magyar Távirati Iroda/ Bethlen István gróf miniszterelnök, a jóvátételi bizottság előtt a követ ke ső beszédet mondotta: - Mindenekelőtt köszönetet kivénok mondani a bizottságnak előzékenységéért ée készségéért, amellyel megengedte, hogy kérésemet előad jata, - Az a nagyié lírii magatartás, emberiesség és higgadt mérséklet, ameiyet a bizottság Ausztria iránt tanusitott/, meggyőzött mindenkit arr#l, hogy*jóvát ételi bizottságot egyedül a párisi békeszerződ és ékben .megállapitott eltek Vezérlik: az igazságosság, a méltányosság és a jóhiszeműség, «J A2Í - Nem azért vagyok itt, hogy ugyanazt a n eme slelküs éget kérjem, amelyet AusztrjávaJjYewiffltf anusit ottak, hanem hogy megindokol jak egu oly kérést, amely - amint^a bizottság a párisi magyar követ által átadott jegyzékből bizonyára megállapít ott a-- .arra vonatkozik, hogy a trianoni szerződé^zerinti zálogjog egy időre felfüggesztéssék Magyarország olyan vagyonára és jövedelmeire, amelyei kölcsön biztosítására nélkülözhetetlenek* Még egy kisösszegü kölcsönnek az előteremtése is oly sürgő 8 ée az étinek kudarca esetén bekövetkezendő események oly súlyosak, hogy a magyar minisztertanács szükségesnek tartotta, hogy a pénzügyminiszter és én kérjünk alkalmat^hogy a tényállást személyesen terjeszthessük Unok elé. cÁTTóD i. h-ogy - Mielőtt a kölcsönökkel foglalkoznám, engedtessék meg nekem, hogy vázlatosan és rövide3L elmond jam, jymely események hozták Magyarországot a jelenlegi pénzügyi és gazdasági helj^zetbe. - A fegyverszünetig Magyarország gazdasági tekintetben organikus egész volt, területe nagyobb volt mint Olaszországé, Norvégiáé . - vagy Hagy brit anniáé ét Írországé. A békeszerződés következtében Magyarország területe Portugálip nagyságára redukálódott ós evvel az ország elveszítette területének *¥£ és lakosságának 64 százaiéicát. — ^9if Huszonegy millió főnyi lakossággal biró gazdasági egység hét-nyolc milliónyira való csonkításának, még ha/aiitf.egkeá vezőbb körülmények: közöst történik is és ha azok, akik '< . .• a,szétdaraooláa-ál

_ t&l érintve vannak, a lehető legnagyobb jóindulattal viseltetnek is, - természetszerűen oly hatalmas gazdasági eltolódást kell okoznia, amelyet csak az idő tud sikeresen helyreállítani, Magyarország meg csonk itassa pedig a lenető legszerencsétlenebb körülmények között történt. Az ország mezőgazdászi és ipari termelése aulyosan szenvedett a hosszantartó vesztett háború alatt: a társadalmi nyugtalanság erőt vett minden oldó--" ion. A forradalomnak alig volt ideje, hogy éljen és meghaljon, amikor bekövetkezett a bolsevizmus - a rémületnek és borzalomnak oly megpróbáltatása, amitől más európai állaaok szerencsésen megkímél tett ek. Azután hat hónapig Magyarországot szerencsétlenségére idegen csapatok szállották meg. Alighogy ezek visszatértek hazájukba, Magyarország ellen a nemzetközi munkásság gazdasági és közlekedési blokádot rendezett. Ez 1920ig tartott, tanát még két évig a háború után, mig végre a miniatűr Magyarország gazdasági élete alkalmat talált arra, hogy felvegye a létért való küzdelmet. Ez alatt az ország elvesztette legfcazdagabD mezőgazdasági területeit éa erdőségeit: legnagyobb részét azon területeinek, amely ellátta sóval, vassal, fémekkel és más nyersanyagokkal, amelyekre az iparnak szüksége van; ép ugy elvesztette több nagy szövetgyárát ós összes papíroselőkésziuő telepeit; amellett minden elképzelhető vexációt kellet tfel viselni e , amely alkalmasnak lác szőtt arra, hogy fokozza a gazdasági megcsonkításból és a feláaraboltságból fakadó temészetes eltolódásokat, i* f , . ni»S7ÁGOS LEVÉLTÁR