Napi Hírek, 1923. május/1
1923-05-05 [0059]
- Megpróbáltam &iö& elé tanti azt a helyzetet „ amely ben a jelenlegi Magyarország gazdasági i elitét megkezdte, nem azért, hogy panaszkodjam és siránkozzam bajaink felett, hanem abban a reményben, hogu rámutathatok azokra az alapvető gazdasági nehézségekre, amelyekkel még ma is tekintélyes mértékben küzdemink teli. Ha önök kegyesek lesznek ezekre tekintettel lenni, midőn Magyarország jelenlegi pénzügyi helyzetét veszik figyelembe, amelyet a már önökhöz juttatott jegyzék előterjesztett, azt hiszem önök ia koncedálni fogják, hogy felfelé tartó küzdelmes utunkon a körülményekre való tekintettel elég jelent éken y munkát végeztünk* Amidőn az első alkalom elérkezett arra, nogy Magyarorazágf gazdaságilag reorganizálja ma gát j 192 0-ban | a korona már 2 l/4£eent ime.s- , re esett a békebeli 105 svájci centimes-mal szemben. Azóta a korona oSV j< az 1920, ér egyes hónapjaiban és az 192L évi májusban magasabban is állott, mint az 1920 év elején, de a minket környező értékeknek /árfolyamoknak/ járványszerü elértóktelenuése lehetetlenné tette a korona saéBének megakadályozását. A jegyzékben, amelyet átadtunk, a magyar kormány magemiitette arra irányuló törekvéseit, hogy megakadályozza a korona zuhanását. Szeretném aláhúzni ezt a pontot. Minden áldozatot meghoztunk, hogy fenntartsuk a pénznek vásárló erejét, Senki sem mondhat ja, vagy csak gondolhatja is, hogy mi arra törekedtünk, hogy pénzünk elért éktelenedéeének előmozdításával fortélyosan kibújjunk a ránkmért terhek Tt\ftg~ irr:_£t*:gté&e alól. Lehet,hogy tulmessze mentünk épen az ellenkező irányban, - A háború előtti Magyarország mint agrár állam, tőkeimportra szorult, s külföldi árucseréjének kiviteli többletéből és a vándorjnozgaíom pénzügyi feleslegéből iparkodott kiegyenlíteni azokat a tehertételeket, amelyeket külföldi tartozásai után fizetnie kellett, As ország felvidékeinek elvesztésével az amerikai vándormozgalom pénzügyi egyenlege 1922*-ben 24 millió aranykoronára süly ed t s egyhatodát sem tette annak az összegnek, amelyet az amerikai vándormozgalom a haboru előtt az országnak juttatott. Külföldi árucserénk egyenlege 1922-ben 224 milw lió aranykoronával oly hatalmas paaszivum, hogy a fizetési .mérleg deficitjének több mint négyötödét teszi. Külkereskedelmi mérlegünk javulását csakis a belföldi t ernkés fokozásától várhatjuk, ü termelés is elsősorban a mezőgazdasági termelés fokozása az egyedüli mód arra. hogy mindazokért a nélkülözhetetlen szükségleti cikkekért, amely eke t*külf öld ről vagyunk kénytelenek beszerezni, megfelelő értékű árut adhassunk a külföIfinek. Mint agrár állam, saját termelésünkből láthatjuk ugyan el magunkat , azonban az élelmiszereken kivül mas cikkek is szükségesek az életfenntartáshoz és nekünk ma igen sok ilyen elsőrendű cikket, amelyeket azelőtt a hazai termelés fedezett, külföldről kell beszereznünk, másokból pedig most még nagyobb mérvben vagyunk a külföldi piacokra utal" va, mint a háború előtt, A nélkülözhetetlen cikkekről - mint például, fa, szén, vas, só papiros, szövegek - termelésünk veszélyeztetéee nélkül és lakosságunk fenntartása érdekében ép ug^nem mondhatunk le, mint egy ipari állam az 4ténú cikkek-import jár ól.#Iaboru alatt a világ ipari termelésének redukciója az árakat egyre növelt e, az ország lakossága különösen a ruházati cikkek beszerezését halaszottá. Jelenleg lakosságunk tovább már nem halaszthatja a ruházati cikkek beszerzését, mert félő, hogy munkásaink télvíz idején ruhahiány miatt nem jáTíafcnak munkába. Behozatalunk értékének egyharmadát teszSca textilipar gyártmányai s a behozott egyéb áruk is mondhatni kivétel nélkül elsősorban azok* melyek létfenntartásunkhoz és termelésünk folytatásához úgyszólván nélkülözhetetlenek, másodsorban olyanok, amelyekről lemondani annyit jelentene, hogy az orsz *>'bac levő kuUUMát megsemfrf sitenők. Behozatalunk további os'ökken**e tehát aligha várható. &t myKston aJ - Külkereskedelmi mérlegünk az 1921. évben 306 milliófbehoaatali t ottléttel zárult. Az előző évhez képest tehát külföldi árucserénk mérlege 92 millió aranykoronával javult.
