Napi Hírek, 1922. november/1

1922-11-13 [0047]

l § A Magyar Távirata Irodával a vasúti tarifák ujahb emelése ügyében illetékes helyről a következőket közölték: . Az államvasutak a jelenlegi ne; éz gazdasági viSbonyok között rendkívüli pénzügyi nehézségekké'' küzdenek. A'vezetőség az egyik irányban a takarékosság elvének szigorú érvényesítését célzó odrain'6trativ intézkedésekkel igyekszik gátat vetni az üzleti kiadások szertelen emel keid ősének, a másik irányban az üzleti bevételek oly fokozására törekszik, amely a közgazdasági élet reális érdeke; által megvont halálokon belül mozog. , A vasutüzleti kiadások apasztására irányuló adminikslratív intézkedések köréből kiemelkednek a vasúti személyzet létszámának legutóbb is kerek 5ÜC0 alkalmazottal történt csökkentése, ami állal a személyzet, amely a régi Magyarorrszágban 62.700 főre rúgott jjmnuur, 35.800-ra apadt, továbbá az egyik budapesti üzletvezetőség feloszlatása, a forgalmi főnökségeknek kisebb létszámmal dolgozó forgalmi kirendeltségekké való átalakítása, az igazgatóság ügyosztályainak fokozatos apasztása, az ügymenet egyszerűsítése az egész vonalon. Lényeges változás áll te e|z év végével az utazási kedvezmények erős megszoritásával, mely kérdéssel legutóbb foglalkozott a miniszlerlanáics. Ennek kapcsán lehetővé fog válni, hogy az edid

;

ig alakult tapasztalatok alapján a személyforgalom a közeli hónapokban egyes vonatok beszüntetésével körláioztassék, míg a teherforgalom|ban, amelynél a személyi forgalomhoz képest lényeges emelkedjés jelentkezik, korlátozást egyelőre nem terveznek. • A gazdaságos üzletvitelt célzó törekvéseknek komoly gátjául szolgál azonban a felforgatott gazdasági rend éis politikai haláramk megváltoztatása, illetve "a forgalomnak a múltban (sohasem ismert politikai, akadályokkal yaló elrekesztése, ami sok olyan munkát (ró az áJJamvatstulakra, amikre a háború előtt gondolni sem lehetett. • Ilyen például a menekültügy; 14.000 vasutas jött át, vagy utasíttatott ki az elszakított területekről. Magától értetődik, hogy ezek nyilvántartása, elhelyezése, ellátása sílx külön apparátus felállítását követelte. A szomszédos államokkal való gazdasági érintkezésben az eddigi 28 határállomás helyett 50 ilyen állomáson kell a forgalom Kölcsönös átmenetét lehetővé fenni és rendezni, ami önérthetőleg nagyobb személyzetet igényel, óriási terhet és ezzel járó adminisztrációt jelent a személyzet élelmezése és élelmiszerekkel, tűzifával való ellátása. Az országszerte fellépett lakásínségen is a vasutinlézetnek kell nagy áldozatokkal segíteni, hogy a személyzettel való diszpozíció egyáltalán lehetővé tétessék, mert éneikül a személyzeti fölösiegLkel levezetni és a hiányokat pótolni leheletlen volna. , Betetőzi végül és szertelenül fokozza a munkatöbbleteket az üzemi anyagbeszerzésnek' a mai gazdasági viszonyok között való lebonyolítása, amikor a legfőbb szükségleti cikkekben, mint szén, olaj, talpfa stb. a vasul az ország megcsonkítása következtében igen nagy mértékben a külföldre van ulalva. , Nem hagyható továbbá figyelmen kívül, hogy a háború alatt az anyag- és munkáshiány, valamint a hadiforgalom minden más szempontot hál térbe szorító igényeinek kielégítése miatt, ugy a pályafenntartási, mint a járómülclep karbantartási munkálatai csak a halasztási nem tűrő teljesítményekre szorítkoztak. Ez októl e munkálatokban nem volt betartható az a normális ütem, amelyet a vasúti berendezések állagának épségtón tartása már forgalombiztonsági szempontból is megkövetelt volna. Nyilvánvaló, hogy e kényszerű megtakarítás pénzügyileg is káros következményekre vezetett, mert a karbantartási munkálatok halogatása, a pálya és berendezésének aránytalan mértékű elhasználását vonta maga után és jigy a pótlások a fentartás fogalmát mesZsze meghaladóan rekonstrukciónál is jelleget öltöttek. Hozzájárul ehhez, hogy addig míg a piaci árak alakulása nem vesz lényegesen kedvezőbb fordulatot, szó sem lehet arról, hogy a személyzeti kiadá|sök terein az á;ikvmvas,dak jelentősebb megtakarításokat érhessenek el. Ilyen körűimé .yek között az igazgatásnak lonlos gondja a vasutüzleti bevételek fejlesztése. , Az államvasutak tarifáit 1920. évi augusztus 11től folyó évi márc'us hó 20-ig egyáltalán nem emelték kizáróan azért, mert a kormány nem akarja megakasztani közgazdasági viszonyaink ezidőben megindult regenerálási folyamatát Ez évi március havában a kormányzatnak mégis el kellett határoznia magát arra, hogy az üzlet: 'tevéielek erőteljesebb fokozásáról a vasúti Iariiák emek'lse utján gondoskodjék. A növekedő deficit csakis tarifaemeléssel volt némileg egyensúlyozható. Hozzájárult élihez, hogy a||yoraszódös államok kevesebb kíméletet tanúsítván saját közgazdaságuk érdekeivel szemben, a jelzett időn belül többször is omeltók lariiáikat. Ennek következménye az volt, hogy ezen országok és Magyarország vasúti tarifái közöd rendkívüli eltérések támadtak, am';t a győztes államok! javuló valutája még szembetűnőbben fokozott és a mely el téresekből nem! csekély részben a Mag. a országon átvonuló, forgalom szerzeit előnyöket. A folyó évi márccius havában életbelépelt tarifaemelés és a gazdaságos üzletvitelre irányuló minden törekvés dacára' államvasutaink 1922. július havában mérvadó 192Í—22. évi üzleti mérlege a szállítási, és vasúti adóiból eredő kincstári bevételt is tekintetbe véve. közel egy milliárdnyi hiánnyal fog zárulni, a me.'y lésszeg,en a beruiuizási tételek még nem szerepelnek. A kiadások hozzávetőleg 8.4 milliárdot, a bevételek az adókkal (gyűlt hozzávetőleg 7.5 milliárdot érlek el, míg a beruházások 600 millióra becsülhetők. Pénzünk külföldi értékelésének e nyáron megindult zuhanó tendenciája melleit már július hó elején számolni kellett azzal, hogy a pénzérték zuhanásának a vasulüzleíi kiadásokra való kihatása oly, : mérvet ölt, amely a márciusi tarifaemeléssel kilátásba vett bevételi, többleteket messze lulhaladja. Eza meggondolás érielle meg a kormánynak azt aZ elhatározását, hogy a vasulüzleti mérleg megrendülésének megelőzése végeit augusztus elején ujbői a tarifaemelés bevételszaporitó eszközéhez folyamodjék. Ennél a tarifaemelésnél a legfontosabb árukra, így friss főzelékfélékre, sörre, továbbá terméskőre, • kavicsra, homokra, falitéglára, íedéleserépre, a gyári ipar külföldi kőszén- és kokszszállítmányaira, fára, cukorrépára, cukorrépaszeletre, ócskavasra és acélra, bútorokra s'b. stb. igen messzemenő dijkedvezményeket engedélyeztek, teőt a tejnél, vágó lovaknál, trágyair.-inüeknél. lignitnél, tőzegnél és ulburkoló anya- , geknál a fuvardíjakat egyáltalán nem emelték. . A drágasági folyamatnak a legutóbbi három hónap alatt, azaz az augusztusi tarifaemeléstŐts{ a korona értékének csökkenésével kapcsolatban bekövetkezett arányairól a fonlosabb vasútüzemi anyagoknál az alábbi számadatok tanúskodnak: r

Vonlatási szénnél a drágulás 114 százalék', külföldi szénnél 150 százalék, vasúti talpfánál 237 százalék, repceolajnál 173 százalék, kemény- és puhaI inal 100 szazalék, vas és acélnál 143 százalék, és felépítményi vas és acélnál 143 százalék. v A vasútüzemi anyagoknál bekövetkezett árdrágulásoknak az üzleti kiadásokra gyakorolt káros hatását jellemzi, hogy a drágulás hozzávetőleges évi fogyasztás alapján a vasútnak vontatási szénnél 6.4 milliárd, talpfánál 2 mglliárd,. kemény és puhafánál 700 millió, vas és acélanyagnál 1.3 mDlíárd. egyéb' anyagoknál 400 millió, összesen tehát több mint tízmilliárd korona löbbkiadást okoZ (bolytatáisa a következő kiadásban.)