Napi Hírek, 1922. augusztus/2
1922-08-16 [0042]
London, augusatus 15* A Havas- iroda londoni tudósítója a francia delegációnak az értekezlet végén elfoglalt álláspontjáról a következő* hivatalos adatokat közli; • A francia delegáoió a tanácskozások kezdeté tol. fogva a türelem ás mérséklet számos tanújelét adta* utalt Franciaországnak különlegee helyzetére, elpusztított tíz megyéjére é*e a közös ügj erdekébe* hozott áldozataira, amelyek nagyobbak a többi szövetséges áldozatainál* tekintettel arra, hogy a jóvátételek elsőbbségét Franciaországtól ismételten megtagadták, jogos a reményed, hogy legalább a BemeÍrországgal ssam-~ ben 1922. május elseje óta fennálló követeléseinek megtérítését.a fi-. zetósi terv keretein belül biztosítják. Németország állandóan fokozódó bankjegykibocsájtásával, amely havonta már a tíz milliárdot is eléri* rendszeresen rontotta a márka értékét és nem szűnt meg a jaárkát ugyanéba bői a célból külföldön is piacra^ vetni. Ennek következtében a külföldi márkaforgalom is igen tekintélyes méreteket oltott és már március havában száz milliárdot tett ki. Németország terve igen egyszerű. Kincsének külföldi adósságai, míg ellenben Franciaország, Anglia és Olaszország külsó adósságul óriásiak. Németország arra törekszik, hogy a jóvátételek összegét csökkentsék., Épen ezért következetesen olyan politikát üz, hogy Európa szemében fizetésképtelennek lássék. Ezzel magyarázható pénzének állandó és rend— szeress elértéktelendéae* Kémetország aláássa hitelát .^de arra számít, hogy a szövetségeseket nemzet&Ssi kölcsön megadására kényszeritheti. Németország azt reméli, hogy első hitelműveletei amelyhez megkapja az engedélyt, kényszer és áldozat nélkül bonyolíthatja le. ügy akarja feltüntetni a dolgot, hogy eleget fizetett, ha ez a hitelmüvelet vagy busz milliárd márkát hoz a jóvátétel céljaira. Németország helyzete jobb lesz, mint a gyóateS nemzeteké, mert csak mérsékelt külsó" adóssága lesz, ipara ellenben igen nagy teljesitőképesáégü és így Európában és a világ többi részében a szövetségesek kárára csakhamar megint eléri azt a gazdasági hegemóniét, amelyet a négy háborús esztendő* folyamén sikerűt megszüntetni. , . A francia delegáció Bzzel a tervvel a szövetségesek jogos és reális programmját akarta szembeszegezni* Sza; " abban állott volna« hogy a fizetési terv C-kötelezvényeit ö háborús adósságok kiegyenlítésére fordítják. Anglia legutffF&rjegyzéke azonban Franciaországnak ezt a kezdeményezését keresztezte* A francia delegáció változatlanul azon a nézeten van 3 hogy a szövetségeseknek a néimt üzelmefe meghíasltésa végett Németországot arra kell kényszeríteniok, hogy pénzügyi helyzetét hozza megint rendbe, a szövetségesek pedig vegyenek reális zálogokat másrészt pedig szervezzék meg hathatósan az ellenőrzést. Logikusan és méltányosan a jóvátételi bizottságnak meg kellett volna állapítania Németország szándékos hibáját. Franciaország azonban itt is szembe* • telálta magát Lloyd G-eorgenak a nyilvánosság előtt tett kijelentésével, amely szerint a moratórium a német birodalom számára elengedhetetlenül szükséges,. Ez a kijelentés, valamint Németországnak a nénszövetségbe val4 felvétele olyan egyéni kezdeményezések, amelyeket Anglia teljesen szaba** don tesz. Franciaország ez ellen nem tiltakozott, mert az antant állandó szívélyes viszonyt jelent és semmiképen sem követelj kölcsönös függetlenség csorbítását* A moratórium kérdése tehát már a francia delegációnak Londonba érkezése előtt véleményével ellenkezően inplicite szabályozásra talftüt* Ha ez nem történt volna meg, akkor Franciaország a moratórium mérlegelését és Németország hibájának megállapítását, vagyis éssszerübb megoldást követelt volna. Mert a moratórium csak negatív döntés és nem nyújt semmi sggitseget Németország helyreállítására és Európa újjáépítésére. & szövetséges adósságok szabályozása és a hitelmüveletek okos előkészítése nélkül minden hiábavaló. • 41 M, ., A franc j: a kormány kölcsönös és azonnali ujabb produktív garanciák nélkül nem járulhatott hozzá a moratóriumhoz. Háromszor is Oulíus 27*~én, augusztus 3*~án és 12*~én-hangsulyozta álláspontját, amely szerint jelenlegi fizetésképtelenségéért Németország legnagyobbrészt maga felelős. Az angol kormány ezt formálisan elismerte, amint ez ellenjavaslataiaak bevezetéséből is kitűnik, amikor azt mondja, hogy a szövetségeJ^Lífffí^J^w 01 ? éa f jóvátételi bizottság áltai igényeit szén- Is faszállitáeokat Németország csak részben teljesítette. A fegyverszünet őta Németország azzal hozta egyensúlyba költségvetését, hogy kincstári Í!fT! k fÍ bocsájtott ki. Fizetéseit a bankjegyforgalom szaporításával biztosította, ezzel a márkát elertéktelenitette és valutáját megrontotta* Ezzel egyidejűleg azonban igen nagy összegeket adott ki egyáltalában nem ííöS/wiirií? és a közellátás céljaira. Ezekbői a megáll api tasakból logikusan következnék Németország hibájának megállapítása, ami azután mindegyik szövetségesnek megengedné, hogy a szükséges fcénysze rendszabályokhoz. nyúljon. Mivel Németország hibáját nem állapították meg, a francia delegáció szerényebben állapított* meg követeléseit és csak ahhoz ragaszkodott, magr a moratóriumot osupáa azzal & feltétellel adják meg, ha a szövetségesek azonnali jövedelmet biztosító német javakat birtokba vs-
