Napi Hírek, 1922. augusztus/2

1922-08-30 [0042]

:; L o n d o n , augusztus 30. /tfolff/ A Daily Mail párisi tudósítójának jelentése szerint beavatott bélyen az a kijelentés hangzott el, hogy a helyzet komolyága elmú­lik, mihelyt Londonból megérkezik a Balfour-jegy zék jjiagyará­zata, vagy módásitása, amely kilátást f=-nek o±yan> nyújt arra, hogy Poincaré programmját valamennyi szövetséges közös értekezletén vitassák meg. Mint illetékes helyen kije­lentik, ez lehetővé tenné Poincaré számára, hogy elálljon a Németországtól való biztosítékok követelésétől, mert ezáltal a problémát szélesebb alapon lehet majd megvitatni. /MTI/ :: London , augusetua 30. /ffolff/ A Daily Chronicle a következőket irja: Parisban reményteljeaehb hangulat kezd uralkodni. Remélik, hogy a jóvátételi kérdésben sikerül megegyezésre jutni s hogy a szövetségesek között sikerül elkerülni a szakítást, amelytől annyira félnek,. Bár— mennyire fontos is ezekben a tárgyalásokban a megvetés szelle­me, mégis van egy pont, amelyet nem szabad figyelmem kivül hagyni. Nincs kompromisszum az élet és halál között és nem lehet hosszabb ideig időzni a teljes bukás határán. Bradbury teljes határozottsággal fejtette ki azt a nézetét, hogy Fran­ciaországnak adósságai erőszakos behajtására irányuló kísérlete Németországot romlásba dönti és tehetetlenné teszi. Mifchogy ez szilárd meggyőződése Bradburynak, alig hihető, hogy ő továbbra is igyekeznék ennek a két egymással ki nem egyenlíthető eljárásnak összeegyeztetésére. ^ Daily Cronicle t&juMeű*^következőket irja: Ae angolok nem csatla­. kozhatnak a franciáknak produktív biztosítékokkal való fe­nyegetőzéséhez, mert az angolok tudják, hogy attől a német pénzügyi rendszer összeomlik s hogy a jóvátétel reménye mindörökre elvész, végül pedig hogy ez valamennyi pénzpia­con pusztító rombolást idézne elő. Anglia nem.járulhat hoz­zá olyan eljáráshoz, amely haíálos' Ítéletet jelent. Egyéb­ként azonban Bradbury első alternatív javaslatával kapcsola­tosan több módozat alkalmat ad a megvitatásra föltéve, hogy arra hamarosan sor kerül. Bizonyos haladékot kell nyújtani, hogy Németország életben maradjon. Ez a haladóknyujtás külön­böző módon lehetséges s ezért a német kiküldötteknek Parisban való megjelenése értékesnek.- • bizonyulhat. Az a kérdés, amellyel Németország most szemben áll, könnyen élet-halál kérdésévé lehet* Ha a német képviselők ezt a helyzetet vilá­gosan felismerik s annak elhatározottan szemébe néznek, olyan ajánlatokat tehetnek és tesznek is, amelyek Franciaország gyanakvását eloszlathatják. Mindon *üzgazaász «gyetert ab­ban, hogy Németországot addig nem lehet helyreállítani, mig olyan állapotba nem juttatják, amelyben véget vethet az iaíláció végzetas folyamatának. Ezt a folyamatot aligha le­het feltartoztatni/ m^g Németország nemzetközi kölcsönt nem kap. A kölcsön viszont bizonyos mértékű nemzetközi ellenőr­zést tenne szükségessé. Érdekesek ezzel kapcsolatosan azok a javaslatok, amelyeket Cox kormányzó tett, azonban maga Német­ország is tehetne olyan javaslatokat, amelyek valamennyi hi­telezőjét megnyugtatnák. /MTI/ Róma, angnsztus 80. Ma délután folytatják az osztrák és az olasz megbízottak közötti megbeszélése­ket. /MTI/ Soma, augusztus 30. A lapok megállapítják, hogy a tegnapi minisztertanáccsal az osztrák-olasz tárgya­lások bezárultak. Elhatározták, hogy a hetven milliós hitel összegének harmadrészét azonnal, hátralevő részét pedig szeptember első tiz napjában fizetik ki, A Messagero hozzáfűzi, hogy ha a megbeszéléseket folytatják is, ez csak annyit jelent> hogy Wvárják a nép­szövetség döntését, akkor pedig a szot tettre váltják. A lap állítása szerint külön szerződéseket terveznek a két . ^ állam termelési ágazatainak egyesítése, nagy ipari szindikátusoknak a nyersanyagforgalom érdekébenllé­t•eltéve, vagy a nagyvállalkozások igazgatásában £.v»é£ foganatosítandó változások kérdésében, amely alkalmat ad­na az olasz tőkének bizonyos ellenőrzésre. /MTI/ M e r á n , augusztus 30, A fascisták részéről küldött ultimátum**., nyomására a meráni községtanács azt az engedményt tette, hogy az állami ünnepeken a középüle- ­tekre kitűzik az olasz lobogót, a közhirdetményeket két nyelven^—nmm HgssSfebocsátják ki s egy katolikus templomot átengednek az olasz istentisztelet számára. Közhirró tet­ték egyébként, hogy Bozenben az olaszok ugyanezeket a köve­teléseket támasztják. /MTI/ Bécs , augusztus 3o* /A MTI tudóait ójának jelentess/ In­terparlamentáris konferencia folytatás*/" Burton amerikai delegátus határozati. javaslatához még Bern­átéin német szociáldemokrata szólt hozzá* A washingtoni konferencia ha­tározataival egyetért* Meg van győződve arról, hogy a fegyverkezések u­jabb háborúk csiráit rejtik magukban. Szert a franciáknak aüaahingtoni konferencián való szerepléséhez kivan egy-két szót szó Int « Franciaor­szág ezt állította Washingtonban, hogy azért kell további fegyvérkeznie*. mert félnie kell a németek revanspolitikájától* a német invázió tői* Meg tudja érteni* hogy Franciaország fél., Eérdl azonban., mely nép fog hosz­szu iáon át ttirni annyi megaláztatást ős oly nagy elnyomást, mint a né­met* Egy napon erélyesen tiltakozni fog ez aLlea*. A német köztársaság megalakulása első napjától kezdve azzal a jelszőval kezdte meg működését hogy soha többé ne legyen háború. £ kormánynak legerősebb támasza a né­met szocialista munkássága aneiy a megértés politikáját keresi. Nem kell * í^^: 0 *^ félni, mert ugy a német szocialista munkásság, mint a óé­ért élt fS2?fJf r 2! Sarata az, hogy minden háborút elkerüljön* a meg­fogadjad találjon a népei között^ A határozati javaslatot el­^ v **^ áű a konferencia elfogadta Burton határozati javaslatát és fél kettőkor pso Mataja elnök az ülést felfüggesztette satelven •ííőrSÍSÍ-f é SSS r nyitotta meg Mataja a folytatólagos ülést LZÍi?Z£ Uo ** et Marina, Franciaorazág delegátusa beszél a fegyver­kezes korlátozásáról, mint a napirend ötödik pontjának előadója. Kifejti h2Stíi T11 !fíí 1)£ 5 n v* elLi » ao:itm a 4 vis ^ oera ' P ara bellum" elvének h?&I?*£?£Sí*2 Bebizonyította, hogy a fegyveres béke rendszere volt a í;Í^ Jűt6r ?íf ne *u* le S főbD A haboru egész tartama alatt a ne ma*. azt remélték, hogy ez volt az utolsó naba.ro. éa hogy emek a fegyve­res béke rendszerének megdőlése i ea35 a iLövetkszménye. Noha Sígy­f*, ageazaben helyeslik a békeazerződéaeket, megállapítja hocv fi­zet a békeszerződések a nemietek reménységeit kcrántaem vföt ctlák valóra t

Next

/
Thumbnails
Contents