Napi Hírek, 1922. augusztus/2
1922-08-30 [0042]
A békeszerződések egyrészt elégt eleniu najtották végre a legyőzött államok lef agyvérzését^ másrészt pedig meghagyták a győzteseknél a ren&os • hadsereg redszerét* Bzzei egyidejűleg Európa keletén is hatalmas haderők állanak fegyverben, amelyek szinte 1 ^ veszély ezt etik az általános békét* Indítvány ezzé* hogy a ^interparlamentáris konferencia fejezze ki határozat ilag azt & reményét # hogy a népszövetség az általános lefegyverzést keresztül fogja vinni« Addig is határozza el a konferenda* hpgy a fegyverkezés korlátozását célzó bizottság munkáját mindaddig folytessa, amig a teljes lefegyverzést nem valósítja meg* Ezenkívül fejezze ki a konferencla azt a reményét* hogy a népszövetség a bókesz érződé a eket rsvidiálni fogja oly képen* hogy azok erőszakos kényszerintézkedéseket egy nemzet" száaára ae tegyenek lehetővé* Kéri ezenkívül a népszövetséget 4 intézzen felhívást a nemzetekhez a gyűlölet politikájának leszerelésére* Moutet előadó beszéde után az elnök köziig hogy a délután elmondandó beszédek időtartamát öt percre korlátozta* ®aután a tárgysorozat hatodik pontjának előadójaidr*Muneh volt dán honvédelmi miniszter referált az általános polgári szolgálati kötelezettség behozataláról* Bagyon gyakran felhozták - ugy mond - az általános katonai kötelezettség ellen* hogy az a népesség egyes rétegei kőzött elégedetlenséget idézett föl$ de nem az az egyetlen hátránya* Annak, hog^ 1914-ben kitört o világháború, soárészt az a körülmény az oka, hogy nagy haderők állottak fegyverben és lehetetlenség volt néhány napi haladékot nyerni a dolog megfon tolás ára ^ mert Oroszország .kénytelen volt mozgósítani 9 hogy Kémetcarszág meg ne elölhesse* Már 19144 előtt is az általános hadkötelezettség volt a világbéke legnagyobb veszélyeztetóje a Bániéban a háború előtt részben vallási, részben pedig politikai okokból mind nagyabb méreteket a öltött a hadkötelezettség elől való menekülés* Slgy idóben a kat maság egyes rétegei éhségsztrájkot is rendeztek* Ekkor a kormány javaslatot terjesztett^ parlament elé az általános hadkötelezettségnek az általános polgári szolgálat által való helyettesítéséről, ^ /seíviee civile/ Az erre vonatkozó törvényt Dániában 1914-bea ? Svédország ban 192o-baa^ Hor végiában pedig 1922-ben fogad t£k- el. Végül előterjeszti Maddison angol delegátus határozati javaslatát, mely szerint az ínterparlamentén s konferencia javasolja a népszövetségnek* hogy az általános hadkötelezettség eltörlése érdekében határozatokat hozzon* Berzeviozy Albert a lefegyverzés kérdésében eme£szőt. utal arra, hogy az interparlamentáris unió a jog uralmának a- nemzetközi viszonyokban való megvalósítása mellett mindig törekvése tárgyának tekintette a lefegyverzés előmozdítását én erre vonatkozó határozatait nyomatékosan, szivére kötötte tagjainak akkor is? amikor a két hágai békekonferencia 1899-ben és 1907-ben ki nem elégítő eredménnyel végződött. Különösen: az unió kiváló francia tagja d»Estournelles de Oonstainr báré szerkesztett e tárgyban nagybecsű előterjesztéseket, amelyeket az 19Q6-ikiJ.oncLoni.es 1912-ik évi genfi ,.onferencia sietett határozatai közé iktatni. A világháború szomorú tapasztalatai után általános volt a remény? hogy annak tanulságai legalább az általános lefegyverzést és ezáltal a jövő békéjét meg fogják hozni- Azonban sajnos nem ez történt. A békeszerződések, amelyek túlzásaikkal osak jövendő viszályok magvát hintették ell a lefegyverzés kérdését is egyoldalúan rószrehajlóan és fonákul oldották meg. lefegyverezték még a megengedett önvédelmi mértéken is tulmenőleg a legyőzötteket, kötelezvén, őket az általános védkötelezettség megszüntetésére és nagyon osekóly zsoldossereg tartását engedték csak meg nekik, ellenben a győztes ós semleges államokban nemcsak, hogy a védkötelezettség meg nem szűnt $ hanem egyesek annyira fejlesztették és fejlesztik .. hadseregüket, hogy ennek létszáma meghaladja a háboruelőttit. Igy a lefegyverzés szempontjából haladás helyett visszaesést állapithatunk meg* A nemzetek szövetségének a békeszerződésekbe iktatott szervezeti szabályai kimondják ugyan elvben a fegyverkezés általános leszállítását, de annak megvalósítását beláthatatlan előfeltételekhez kötik. A szövetségnek e tárgygyal foglalkozó bizottsága eddig még a tapogatózás stádiumán tul nem jutott. Egyes győztes államok, mint Anglia és Olaszországi tettek már saját érdekükben,komoly lépóseket a lefegyverzés felé* A washingtoni konferencia megmutatta, hogy a lefegyverzés Iránti nemzetközi megegyezés gyakorlatilag lehetséges, de utóbbinak hatáorzatai az európai kontinens szárazföldi haásereg-einak kérdését egészen érintetlenül hagyok. 1 fokozódó fegyverkezés kiáltó patái gyanánt utal a zzó^Á^t^í'iéL^ axl-amunak fegyveres erejére, amelynek békelétszáma tizenötszörőaen halauja meg Magyarországét és mozgóéitás esetében, miután Masvarorssag nem mozgósíthat, miután tartalékja Mncsen^zázneeyvetíóFvszeresen haladna meg. Ez a létszám az általános vááköt eleiétts4 «XaSSÍS 1 áitS I !ÍÍ"íí r ? 8 QZéke ? ™ államokat a n^zftek szövetsége által megtűrt katonai konvenciók kötelezik hadseregeik SrfiX- fejlesztésére, A kis antanté államainak bek^é?szlml arán^ban Mceyarorsz^gnak- nem 35.000, hanem 100,000 főből álló sereggel kellene rendelkeznie. Esek képtelen állapotok, amelyek f 0 ivtŐnosan veszélyeztetik az iszonyú áldozatokkal helyreállított bókét Követelnünk kell hogy valahára a lefegyverzés kérdésében i 8 Síül: Í n f? efi "° ri *^ Sa ós legyőzöttek Lerint és ne tekintsék a lefegyverzést egyoldalú biztosítási rendszabálynak, a győztes ok birtokának védelmére,. Egyenlő elveknek kell a fegyverkezés mérséklése tekintetében minden államban alkalmaztatniuk, Az általános védkötelezettségot vagy mindenütt meg kell enfl flí í»*l* éf3 ^ m í^ 4 '? 5 ? í: í 11811 szüntetni, A békeköt és ok által elkövetett so* igazságtalanság orvoslását kezdjük meg a lefegyverzés kérdésén* igazságos megoldásával. Száműzni kéli végre a ] el kékből azt a gyűlöletet, bosszúvágyat, keserűséget és bizalmatlanságot amelyet a háború bennök felhalmozott, mert enélkül Euróoának soha nem lesz igazi békéje* ^ „• Belföldi hírek, § A Magyar Távirati Iroda jalentli A* interparlamentáris konferencia tagjaínak magyarországi kirándulása a kővetkező programra szeN> rint megy végbe* * A részvevők pénteken reggel hét órakor a METR Zsófia gőzösével utasnak Budapestre*. Sste 6 órakor érkeznek az Eötvös térre* ahol bizottság fogadja a vendégeket. Este 9 órakor az Országházban ünnepélyes fogadtatás lesz & amelyet a magyar nemzetgyűlés rendez* Szombaton reggel 9 órakor a vendégeli meglátogatják a királyi palotát > a Mátyás templomot es a Halászbástyát* majd gyalog mennél le az Erzsébet hidíg, onnan kocsival az Erzsébet hídon* znsauth £aj os utcán, Rákóczi uton, Thököly uton, és Aréna uton at a mezőgazdasági múzeumhoz hajtatnak éa az ott elhelyezett gyűjteményeket tekintik meg* ffegyeö kettőkor, ebéd a Tó-terrasszon, fél négykor a szőlészeti kiállitás megtekintésére kerül a. sor, öt órakor pedig az Állatkertbe megy a társaság s onnan az Andrásay uton at a Bazilikába, utána pedig a Szabadság térre mennek* 3ste kilenc órakor a miniszterelnökség palotájában. Bethlen István gfőf miniszterelnök fogadja a vendégeket* vasárnap a társaság vasúton kirándul a Balatonra• Az interparlamentáris unió ögykk csoportja kirándulást tervez a nagy magyar Alföldre is* ameanyiDam résztvevők kellő számban jelent Jteznek* ' ^
