Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-10 [0033]
Végtelenül boldogo k vájjunk, hogy j e nemes érzelmekkel eltelt gyülekezete (Buropa nemzeteinek /^ ml országunkban ült össze, abban az Olaszországban, amely bár nem felejti el a dicsőséges r közelmúlt győzelmeit, mégis népének természeténél fogva mindenkor kész arra, hogy nagy Íróinak es gondolkodóinak tanítása szerint és hagyományos évezredes civilizációjának megfelelően védelmébe vegye a népek szolidaritásán és az egyetemes igazságon alapuló valódi békét. Suly.ös és széleskörű feladat alt előttünk, amellyel elfogulatlan leiekkel es határozott akarattal szembe kell néanünk., hogy elérjük a eélt. Az. értekezlet napirendje politikai , gazdasági és pénzügyi természetű kérdéseket ölel fel, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy egyik a másikával a legszorosabban összefügg éa valójában a közgazdaság és a pénzügyek a nemzetközi politikának leglényegesebb elemeivé váltak. Az , egyes országok elszigeteltsége és a közöttük való gazdasági ellenségeskedés miatt Európa gazdasági helyzete ma a megosztottság, a széthúzás vigasztalan képét nyújtja., Ezért nekünk a legjoob szándékokkal meg kell vizsgálnunk azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy a dolgoknak ezt az abnormis állását megszüntessük. Olaszországnak a háború utáni általános politikája állandóan a békülékenység, a nemzetközi együttműködés politikája volt. Ez az Olaszország által követett' irány világosan rámutat azokra az elrekre, amelyeket ennek az értekezletnek i munkálatai során szem előtt keli tartani, Olaszország teljes erejéből támogatni fogja azokat a határozatokat , amelyek legalkalmasabbak arra, hogy a tartós békét, a nemzetek közötti jó viszonyt •e\ viszályok eseten nemzetközi biróság i^y^evMelet biztosítsák, hogy ezek a viszályok : a jövőben ne a durva erőhatalom eszközeivel oldassanak ueg, hanem szabad megvitatás»a kölcsönöz békülékenység és engesztelődésen alapuló tárgyalások utján. A világ a washingtoni konferenóia eredménye gyanánt már látta, hogy miként terjed a békülékenység szelleme, ^i^ kötelességünk, hogy Génuában ezt a megkezdett békemüvet folytassuk, (MT/) $ B u k a r e s t, április 10, /Orient MáioJ A kamara tegnapi* ülésén megssavasta a költségvetést* A parlament ülésssakp sserdán v^fek-úr „/MTI./ G 1 e i w i tV-i ápril~is~lO~ /Wolff./ A robbanási katasztrófáról kiadott hivatalos je lent esesse r int tegnap a temetőben tartott kutatás alkalmával a temető kápolnájában nagymenynyiéégü fegyvert és lűssert találtak, me Íme ke Issálli tusánál borsasstó robbanás történt. A robbanás a kápolnát elbusstitott a és as ott dolgosai valamint a kápolna közelében lévő franoia katonákat megölte. AMiasÉtro'fát a kápolna falánál jk Ír óbban t melinit-akna okosta, amely pútgyujtőrendsserrel volt ellátva. A kerületi e Henőr elrendelte, hogy nyilvános helyiségek, ssinhdsak, hangverseny* é$ tánctermek és mosgofényképssmhásak as áldozatok temetése utánig Marva maradjanak és hogu a_ 'jL*jul&?dr este nyolo érakor be kell sárni. /MTI./ /-/ Genova, április 10. A girmai konferenóia megnyitóülésén Barthou, a franoia delegáció vesetője, ezeket mondta: Erre a konferenciára, amelyről a világ uj orientálódása induld hat ki, magunkkal hoztuk franciaorsság jol megfontolt akaratit a lojális e gyüttmüködés re * Asért jöttünk ide yhogy cselekedjünk. Franciaorsságot nemzeti önzés nem hevíti és hegemóniát gyakorolni ne m szándékozik. A háború Franciaországnak sokkal többe került, semhogy ne irtóznék a háborútól. Franoiqorsság a maga 0sesességében natárosotian pacifista és sohasem Franciaország lesz as, aki bűnös elbizakodottságában a világ békéjét megzavar* ja. Jogait, amelye kért borsasstó árt fisét* tt, nem akadályai enne k a vállal kos ásnak, amelyre surópa minden részéből idejöttünk, A genuai konferencia most és a jdW&en nem lehet felsbbvitelt farm, ahol a fenállá ssersődések s)sóhakerülnek, megítéltetnek és revidiáltatnak. Franciaország nem fog negatív magatartást tanúsítani. Ssakért&i -tekintélyes munkát fognak végesni.Minős olyan • problémai amely vizsgálatukat és bírálatukat kikerülte volna. A francia aelegácié senki ellen sem fogja a gyűlölet szavát kiejteni, senkii sem akar megalázni és napvilágnál fog dolgosni^ mert gondolatai és szándékai tekintetében nincs rejtegetni valója. A franoia aelegácié a becsületesség, a Jóindulat és bisalom hatja át, mert éneikül munkához látni céltalan,sőt veszélyes- volna. Béke és munka:KFranoiaorsság programmja és jelszava. /MTI./ ,„ , • . . . . , ÜRÜZÁGOS1EVÉLTÁR Belföldi hírek, Kadfció | A Királyi Halvar Yacht-Club ma tartotta Gordon Róbert délivasuti ÍSascatpelnoklesevalezéTi rendes közgyűlését. Az elnök a klub nmltővi mukoaesenek vázolásaintan bejelentette, hogy a pénzügyminiszter wargysorsjatek megtartását engedélyezte, amelynek eredményéből a klub balatonfüredi hazának berendezését kívánj a Jieí e jezni. Sairkn Gordon ujoert udvari tanácsost egyha^lagyicecoffidorrá. Iklódy-Szabó Jánost contre-iíotöodorrá, KLosz Károlyt vezértitkárrá és Köves Bélát u -ésszé válaszoo„ta,meg a közgyűlés, a választmányt pedig Jákob Gusztáv, dr. Tüske,Jenő es Farkas Tivadar tagokkal egészítette ki. Vé-üí elhatározta^a közgyűlés, hogy a klub zászlaját megváltoztatja. A Magyar Orsságos Tudósító jelenti: A rendőrség hivatalosan kijelenti, hogy az írssébe tvUrosi Körben felrobbant bomba budapesti késsitesi helyét mindeddig megállapítani nem sikerült. Tehát a Román Távirati Irodának as a közlegénye, hogy a budapesti rendőrség megállásitása szerint as irssébe tvárosi Körben felrobbant bomba síbó vénes motorj avitömhe 1 yéh* n késsült, teljesen légből kapott és nem-felei meg a valóságnak. Megállapította asonban a rendőrség, hogy a Román Távirati Iroda hír- . adásában\ me gne ve se tt -két munkás Bibó Dénes műhelyében sohasem A*^T dolgozott. e fT
