Napi Hírek, 1922. április/1

1922-04-10 [0033]

§ - G e n o v a, áprilia 10,, / A Magyar Távirati a

rod& szikratávirata,/ Pacta miniszterelnök megnyitó beszédében a genovai koTvferenciáa még a következőket mondta? A. kölcsönös bizalmat helyre kell állítanunk, ha a gazdasági gépezetet újra megindítják* E célból fel*tétlenül nemzetközi együttmilkődés szükséges es as ertekezletén el kell felejtenünk a háború gyűlölködését és előítéleteit, A genovai konferencia feladata az, hogy Európában oly feltételeket teremtsen,amelyek módot adnak 3 nemieteknek a békés életre, a vállvetett együttműködésre éa a nemzeti gazdasági rendszerek oly egyesítésére, amelyeket a háború lehetetlenné tett, A genovai konferenciám ugyanannak L szellemnek kell uralkodnia, amely a washingtoni konferencián ura lkod ott* Pacta beatedét azzal fejezte be** hogy a népek között az egyenlőség^ igazság, ég ssolidarités esíaaéínek kell érvényesülnie olyanföicmaban,mint akt a P%a kifejtette. Bejelentette továbbá, hogy miitán ez az értekezlet a cannesi konferencia következménye,

; a genovai konferenciára szóló meghívás elfogadása az egyes kormányok részéről annyit jelent, hogy az illető kormányok a cannesi konferencia határozatait is magukévá tes Facta után s

loyd George emelkedett szólásra és a következőket adta elő; - A mi gyülekezetünk a legnagyobb gyülekezet, amely Európában valaha is összeült* ami a szőnyegre kerülő eszméket és az elsimítandó ellentéteket illeti, A határozatok, amelyeket itt hoznak, nemcsak Európát, hanem az egjész világot érdeklik. "Egyenlő alapokon tárgyalunk mindnyájan, feltéve, hogy elfogadjuk őszintén a mindnyájunk számára egyenlő feltételeket,,. Akik itt vagyunk, nem vagyunk külön szövetségesek és külön ellenséges államok; nem vagyunk volt hadviseltek ^és volt semlegesek; nem gyűltünk egybe mint akár moaarchísták

; akár köztársaságiak, akár szovjetiaták; Európának valamennyi nemzetét és népét képviseljük, hogy együttesen keressük azokat a módszereket, amelyekkel kontinensünknek veszendőbe aent virágzását újra helyreállíthassuk. Ez természetesen csak ugy történhetik, ha mindegyikünk a maga'országában, a maga eszközeivel jobb létfeltételeket teremt, megfelelőbbeket a maga népe számára, de es, ismétlem, csak ugy lehetséges, ha a mindenki számára egyforma íeítéte lek mellett szerzik meg a mindenki számára egyforma jogokat. Ezek a féltételek-a meghívó államok feltételei, amelyeket Cannesban állapítottak megj s minthogy mindenki számira egyformán kötelezők, ők alkotják azt a közös alapot, amelyen valamennyi civilizált államközösség nemzetközi alapon itt tárgyalhat egymással, Bl kell ismerni, hogy ezek a feltételek magukban véve is tiszteletreméltók; minden nemzetközi érintkezésnek főfeltételei ők és mindamellett nem sértik az egyes államok szuverenitását, lát, a meghívók, teljes egészükben elfogadjuk azokat* Voltaképen nem lehet Őket másnak tekinteni,mint oly feltételeknek, amelyek alapján mi a többiekkel tárgyalhatunk, 3 feltételek legfontosabbikat az, hogy ha valamely ország egy másik országgal bizonyos előnyök, vagy bármilyen értékelhető ellenszolgáltatás fejében szerződéses viszonyba lép, e szerződést az illető ország kormányzati viszonyainak megváltozásával sem lehet semmisnek kijelenteni anélkül, hogy az esetleg kapott szerződési előnyöket vagy egyéb értékeket meg ne térítenek. A második feltétel az, nagy egyik ország sem kezdhet háborút valamely másik ország önkényes .. beleugratásával, A harmadik, hogy egyik ország területe ellen seim szabad kezdeni támadó jellegű műveleteket^ Hegyedszer: bármely ország bármily nemzetiségű alattvalója az összes többi országok törvénykezésében pártatlan igazságszolgáltatásra talál. Ha ezeket az elemi feltételeket valamelyik nép nem fogadná el, nem ís várhatja, hogy felvegyék a nemzetek nagy közösségebe. Amely népek a genovai meghívást elfogadták, elfogadták e feltételeket is, - A kereskedelem lázas — folytatta lloyd George - ütőere vadul lüktet, A rendszeres kereskedelem éa ipar szerte az egész világon meglazult, szervezetében szertehullott és bizonyos nyomás alatt szenved, Nyugaton a munkanélküliség dul és pusztít* Keleten az éhínség és a pestis. A népeknek minden fejtája, a társadalmaknak minden osztálya rettenetesen szenved. Akik itt képviselve vagyunk, országaink közvéleménye meglehetősen korlátolt látókörű és magában •alo. Emennek as országn?ak közvéleménye esetleg csupán egy pontjára irányul ama kérdés tömkelegnek, amellyel amannak az"országnak közvéleménye csaknem osztatlanul foglalkozik. Ez a körüjlmény kétségtelenül a németeknek bizonyéa eltérését teremti meg. A különbökő nézőpontok éa szemszögek különbőz© véleményeket és felfogásokat teremtenek, a nem ia szükséges, hogy e felfogások ütközésbe kerülje-