Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-03 [0029]
JJ o n d o n február J. A Daily Chronicle $ajnáx~ ja, hogy yiaszorszagban kormányválság ütött ki, mert ezáltal a g e 1 nu ± a \,h? 1l & ri:ncia összeülése esetleg halasztást szénvédhet JMTij *m -7 '-7?/, d Jj\ruár 3, A bleiburgi lakosság több száz I. L ' ÜL \ alio küldöttsége ma megjelent a tartományi kormánynál es elu terjesztette azt a panaszát, hogy a határmegállapi tó .bizottság a karmthiai lakosság egyrészét a népszavasás .alkalmával nyilvánító A akarata ellőné re kiszolqáltaija Jugoszláviának. A küldöttség panasst tett továbbá a határterületen muködo jug fi szláv agitátorok ellen, akik a lakosság • fm**ip. es egyseget megzavarják. A tartományi kormány kép» l ^A0i aaanyugtatták a küldöttséget és kijelentették, hogy a fennálló szerződések kzre tén belül min dán t meg te sznek, hogy a bleiburgi lakosság kívánságait teljesítsék,/MTI./ I i Kováe3 J. István* Csaknem ilyen határozottsággal, ahogy megállapítható* , hogy az 1918. évi XVII. törvénycikk kifejezetten > országgyűlési képviselői választójogot tartalmaz, tagadásba ^ve->r. hető sz a másik lllitáa la, hogy alkotmányos választói törvény hiányában feloszlás esetén az uj nemzetgyűlési választást kizárólag az úgynevezett Friedrioh-féle választójog alapján lehetne megejteni. EZzel a nézettel szembea hivatkozik arra, hogy az 1920. évi 'T» törvénycikk 13. §-a harmadik bekezdésében, amelyben bizonyos eshetőségre megadta a jogot a kormányzónak.a nemzetgyűlés feloszlatására, agy rendelkezett, hogy /olvasaa/s ^Feloszlatás eseté* ben a kormányzó köteles az aj nemzetgyűlés összehívása iránt , már a feloszlató rendeletben aként reaa&lkezni. hogy a nemzetgyűlés az alkotandó uj választójogi törvény alapján^ ha pedig az addig megalkotva nem lenne, a jelenlegi nemzetgyűlés összeülésére alapul szoltólt választójog alapján legkésőbb a feloszlatástól számított három hónapon belül összeülhessen.« ügy az 1920. évi I. törvénycikk 13,/§-áaalc harmadik bekezdése, mint a korlátlan házfelosztási jogot a kormányzónak megadó 1920. évi XVII. törvénycikk 4. §-ának első bekezdése kifejezetten kimondja,hogy amennyiben a nemzetgyűlés aj választójog megalkotása nélkül oszlotaé] fel, a Friedrioh-féle választójogi readelet alapján hirdethető meg a yú nemzetgyűlési választás is. Ez azonban mindekét vonatkozásban osakis arra az esetre szól, ha a nemzetgyűlés két evi időtartama* aak letelte előtt oszlattatnék fel. Hogy ez más, azt kifejezetten kitűnik abból is, hogy az 1920, évi XVII. törvénycikk i 0 §-a második bekezdésében disztingvál a törvények visszaküldése tekintetében is, amelyeket kihirdetni nem kíván aközött, hogy vájjon a ne»ze%yülés feloszlattatott-e vagy pedhtg-a nemzetgyűlés az időtartamának letelte miatt fejezte-e oe működését, hogy azután aj nemzetgyűlés vagy képviselőház következik. Sohasem goniolt arra, hogy a nemzetgyűlés időtartamának letelte atáa újból a Friadrich-féle választójog alapjáa történhetnék meg az uj választás. Most valóban az előtt az eshetőség előtt állanak, hogy a nenizetgyülesnek két évben megállapított időtartama letelhetik anélkül, hogy a választójog törvényes aton rendezést nyerne. Ennek az eshetőséonek elhárítása érdekében mind a kormánynak, mind a kormányt támogató pártoknak,de az ellenzéki pártoknak is minden rendelkezésükre álló eszközt meg kell ragadniuk, hogy ez a kvázi alkotmányjogi ex-lex-állapot be ner következzék. Egyesek az alkotmányjogi ex-lexstel kapcsolatban már olyan messzire mennek, hogy olyan sötét képet festenek erről az állapotról, mint ha ezzel teljes közjogi nihilizmus állana be Magyarországon és ugyanott volnánk, ahol a kommunizmusmegszűnését követő időszakban voltak, nevezetesen Andrássy Gyula gróf vezércikket irt.melyben ezekkel az eshetőségekkel kaposolatbaa azt a merész állítást is megkockáztatta* hogy a kormányzói jog és hatáskör össze, roppan abban a pillanatban, amikor ez a közjogiex-lax-állapot,a válasz tőjognélküli állapot bekövetkeznék, A helyzet távolról sem ilyen súlyos anarchisztikus ( vagy nihilisztikus jellegű. Alkotmányjogi exlex következik bé abban az esetben, ha a nemzetgyűlés anélkül oszlatlk fel, hogy aj választójogi törvényt alkotna, de ez az ex-lex-állapot különbözik a kommunizmus összeomlását követő törvénynélkűli állapottól, mert most van legalább ideiglenes államfő. Be elképzelhetetlennek tartja, hogy a nemzetgyűlés,amikor egy törvényjavaslatot akar huzamosabb ideig tárgyalni, akkor csak azért, mert az óramutatója 1922. február 16-ának éjféli huszoanéflyóráját mutatja, ennek a javaslat9@jk tárgyalását egyszerűen abbahagyja annál^a formaiiaztikus elvnél fogva, hogy működésének ideje pontosan ket es«tendoben van megállapítva. Utóvégre is nem rossz kőmlvesek, akik, amidőn meghallják a déli harangjelzést az ütésre emelt kalapápsot visszaeresztik, de arról van sző., hogy a nemzet nyugalmát és a konszolidáció nehezen megszerezhetett előbbremenetelének útját és annak folytatását Vell biztosítani, s akkor a maga részéről ilyen merev formalizmusba beletemetkezni nem hajlandó. Ezért a nemzetgyűlés élettártamának kizárólag az egyetlenegy kérdés lé tárgyalására számára való megJ-vcsszabbitását kívánná. A főrendiházi javaslato't is szivesen venné programba, de ha kettőt nem is, legalább a választójogi törN vényjavaslat letárgyalását a maga részerői feltátleatil lehetővé kivanná tenni. Ez csakis egy egyszakaszos törvényjavaslat elfoga-
