Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-03 [0029]
A választójogi javaslat letárgyalása céljából a nemzetgyűlés időtartamának meghosszabbit43:it maximum egy nőnapra kéinék, mert egy hónap a javaslat megvitatására elegendő. Ha az egy hónap alatt nem alkotnák meg a választójogi törvényt, akkor a nemzetgyűlés felhatalmazná a kormányt arra, hogy vagy a húszas választójogi bizottságnak szövegezésében, vagy néhány kardinális tétel leszögezésével léptesse életbe. Ha ezt az egyszakasos törvényjavaslatot az ellensók raegobstruálná és nem engedné keresztül, vagy akár az egy havi tárgyalást is technikai obstrukcióval kihúzna, ugy ad OQUIOS demonstrálná az egész világ előtt, hogy 9 maga kis"" sebbsegi akaratát kívánja a tüdőnek és toroknak jogán a többség alkot- "' kotmányosan megnyilvánulni akaró véleményével és akaratával szembehelyez-* ni és ha akár az egyik, akár a másik eset következnék be, a kormánynak meg lenne a mindén Írott jognál erősebb erkölosi bázisa arra. hogy rendeleti uton juttassa érvényre a nemzetgyűlés többségének a kisebbség által meg nem feleld módon megakadályozott akaratát,, Beszéde további során megállapítja, hogy bizonyos nyugtalanságot keltett a közvélemény köáében. hogy a legszélesebb körű választójognak megtartása érdekében a legkérlelhetetlenebb hadüzenetet hangoztatják olyanok is, akik legalább eddigi politikai nályafutasukkal legkevésbbe szolgáltatnak okot arra, hogy ilyen irányú állasfoglalásaikat sejteni lehessen. Téved Vázsonyi, mikor azt mondja, hogy a választójogi probléma ma már nem izgatja az embereket. Ha végi/* nézzük az utóbbi évtizedek választójogi küzdelmeit, a nagy nyugati nemzetek körében, azt találjuk, hogy a választójog kérdése.szinte evrol-evre ott kopogtat a parlamentek ajtaján és azt szinte évrőlévre foltozgatják, javítgatják, módosítják. Másfelől örök időkre szóló jogokat nem lehet alkotni, Választójogi problémák voltak, vannak és lesznek nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. A külföldi példákat pedig szolgailag csak akkor követhetnék, ha mindenekelőtt teljesen azonos kulturális atmoszférában élne a mi nemzetünk is, mint azok a külföldi nemzetek, amelyeket követni akarnánk, de nekünk nem azonos a teri^II%$e^éW f ÍláÍof^ 2e á8fc t 29 né f^ tével » Ez^Un a külföldi példák egész sere,,eve_ igazolj, űögy tevedes azt mondani) hogy m már * vil4 _ gon mindenütt az általános,egyenlő, titkos, tehát minden korlátozás nél* külí választójog van, érvényben.nők tekintetében pedig • ffl * választójogi tervezettink sokkal messzebb megy, mint a legtöbb nemzeté. A maga részéről a lajstromos arányos választójogot tartja a legideálisabb es egyben a legigazságosabb választójognak, mert az a magyar képviselőt visszaadná a ma§a igazi hivatásának. De ez a választóijog a választóktól rendkívül na.?y áldozatot követel, nevezetesen azt, hogy a személytől el>í válásztottan kizárólag elvre szavazzon, A listák és lajstromok összeál-r litásánál "ugyanis az egyes választóknak édes-kevés hozzászólásuk van, ennél a választási rendszernél tehát voltaképen az ahelyzet, hogy mig~a jogkiterjesztés terén a végső határig elmegy, ezzel egyidejűleg a párt abszolutizmust szinte a legmagasabb fokra emeli. Az a kérdés, hajlandók-e a választópolgárok az ő joguk legszélesebb kiterjesztésének ellenértéke fejében lemondani arról, hegy a választást csak egy elvvel kapcsolatban és a személytől mintegy elválásztottan elvonatkozottan gyakorolják, A magyar ember nehezen szokik még hozzá, hogy ne egy bizonyos személyben összepontositsa a maga poltikai bizalmát és ennek következtében ne legyen látható kifejezője és megtestesítője az ő politikai bizalmának* A másik dolog, ami nem a magyar ember természetében, hanem inkábl>:>a magyar politikusok . természetében rejlik. - hogy a lajstromos és arányos választójogi rendszrrsrt, a mai képtelen partviszonyaink úgyszólván eleve lehetetlenné teszik. Annyi politikai hermafroditát, mint amennyit a magyar politikai élet felmutat, /derültség/ sehol a világon nem találunk, SŐT ezen a téren már nemcsak a nermafrodítaság tüneteivel találkozunk, mert hiszen ebben a rövid életű nemzetgyűlésben is vannak, akik már a harmadik, vagy negyedik pártnál tartanak, s akikre egyelőre megfelelő kifejezésünk nincs is. Ha ráneveljük a népet, majd át térhetünk az egész országban a lajtromos választásra. Én az elsőbbséget ebben az ország szivének engedem át. /Derültség./ Rassay Károly: Iáiért nem odakint próbálják meg.? Kovács J. István:Magyon csodálom, hogy képviselőtársam, mint BudaÍ est egyjk kerületének érdemes képviselője ez ellen a megtiszteltetés elén tiltakozik. Hassay Károly: Vagy mindenütt, vagy sehol. Szijj Bálint: Opera sincs mindenütt, csak itt udapesten./Derültség Kovács t T « István: Amíg a lajstromos és arányos'választójogot az egész országba be nem hozhatják, a Priedrich-féle választójogot bizonyos mértékben feltétlenül korrigálniuk és szükiteniök kell. A világnak egyik legszélesebb kiterjedésű választójoga volt és jelenleg is az a Priedriohi*éle választójog, amelyhez hasonló széleskörű választójogot alig találni, épen ezért ez-bizonyos korekturára szorul. A főszempont a választójog megalkotásánál az, hogy a nemzeti akarat tisztén jusson kifejesésre. abbén az öt szóban foglalhatjuk Öss2e 94választojog célját. Ma eohói a szempint-Oj nézi. a választojogot, akkor három kérdésre kell feleletet adni* Mindenekelőtt arra. hogy ki tartozik a nemzethet* másodszor, hogy kinek van akkora intelligenciája, hogy képes legyen felfogni, mi ennek a nemzetnek érdeke és harmadszor, nogyan jusson ez a nemzeti akarat meghamisitatlanul kifejezésre. A iígazda- és polgd ri párt as utolsó szempontét tartja legfontosabbnak, hogy ez a nemzeti akarat tisztán, meghamisitatlanul jusson kifej ezé sre. Mert nagy igazság van abban, hogy nemcsak as szavaz, akinek választójoga van, A szavazatok egy bizonyos atmoszférában születnek meg, egy bizonyos választói légkörben. Meg azok is, akik kivUl vannak a vál osztóján határain, feltétlenül Deleszólással bírnak a választás atmoszférájának megteremtésében és a választás atmoszférájában születik meg tulaj donképen a választók többség ének megnyilatkozó és a szavazatokban kifejezésre jutó akarata, üpen azért a választójog mérve a választások tisztaságának szempontja mögött marad és ha a választások tisztáságára vonatkozólag garanciákat lehet nyerni, akkor a választójog mérve, miatt túlságos nagy aggályokat támasz tani nem .leheti öt perc szünet után Kovács J. István folytatta beszédét. " • • El ső hallásra a négy elzmi igazolása tekintetében merültek fel bizonyos aggodalmak, de a belügminiszter ur kijelentette, hogy hivatalból fogják az 1920 k *vi népszámlálás adatait az egyes választókerületekbe küldeni; ezek szolgálnak az összeírás alapjául,és a négy eleminek egyéni igazolása kizárólag egyes kétséges esetekben fog megkívántatni, az megnyugtatást szerzett, annek korrektivumaként a választójogi tervezet a régi jogcímen való választójogai iktarja törvénybe. Tisza István gróf nagy súlyt helyezett arraíi hogy a fűidből osak egy kicsinyke darabkával biró magyar állampolgá r is, még ha analfabéta is. az ál tala kontemplált választójog meglehetősen szük keretélen is helyetfoglaljon. ttaller József: liszának az apja más véleményen volti JCovács István: Az öregapja is más véleményen le-heteit./Derültség./. iün egyelőre csak Tisza István véleményét voltam bátor felhozni/ és maaam is kívánatosnak tartom,hogy a huszonnégy éves írni és olvasni tudók kategóriájába vétessenek be azok is, akik bárminő csekély földbirtokkal is rendelkeznek. Annál szerencsésebb ge-ndolat ez, mert aJ'öldbirtokreform fokozatos megvalósulása e kategóriát úgyszólván hónapról-hónapra bővíti, \
