Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-03 [0029]

J\x .elnök nem hiszi, hogy a nemzetgyűlés elnöke nyilatkozott volna mert nem 1-s szokott nyiladozni. Azt hiszi, ez osak kombináció. C-róf Klebelsberg Kuni belügyminiszter bejelenti, hogy az általános vita során elhangzottakra a vita végén a miniszterelnök fog nyilatkozni es mivel az altalános vitában elmondottak Jelentékeny része már a^gyes szakaszok részletes anyagára vonatkozott, ő a maga részéről ^majd az illető szakaszoknál fogja az elhangzottakra : ' - v észreveteleit megtenni. Két ténybeli helyreIgazítást' azonban már mo3t tesz. Vázsonyi 7ilmos

t amint a gyorslrási jegyzetből megállapította, a választok mérvére nézve a következőket mondotta /olvassaH "Bz a javaslat ma, 19£2.~ben hátrább áll. mint az, amelyet a konzervatív es demokratikus/pár tok közötti paktum alapján 1917-boa előterjesztettem. »« Ezt •£ akkor tagadásba vettem, - folytatta a belügymiaisztar.-. AzÓtá megállapítottam ezeket a számokat ia és a következő ténybeli megállapításodat-ke11 tennem. Ha a Tázsonyifele javsslat - tehát nam az 1918* évi XVII* törvénycikk, az úgynevezett Wekerle-féle törvény, hanem a Vézaonyl-féle javaslat-— alapján állítanák össze a névjegyzékeket, akkor az<1920., évi népszámlálás alapján Csonkámagyarországon 1.735.000 férfi-válasz tó" volna, vagyis a nagykorú férfinépesség 89.4 százaléka.A nők közül választó volna £14.000, vagyis a nagykorú nők 10 százaléka. Együttvéve a férfi es női választok száma, ha az ő javalata törvényerőre emelkedett volna^ ma 1.949.000 volna,vagyis a nagy. korú népességek 47.8 százaléka. Ezzel azemben az én javaslatom hoz £.»447,000 férfit és nőt mint választót,vagyis a nagykorú 04pe»aégnai 60 százalékát* A 47.8 és az én javaslatom által'hozott , 60 ézázalek közötti különbség alapján t«h4t konstatálcm,hogy a

z én javaölatom l& százalékkal kedvezőbb,mint a vázaonyi-féle i«jvasl'öt srolt* Ez az egyik tényből i helyre iga zitás. amelyet mop- kellett tennena, - 4 másik ténybeli helyre Igazítás arra vonatkozik, hogy az erveieáek^soráia gyakran hallottuk azt, hogy egész Európában mindenütt a ieg£lta!4*tosabb szavazati jog van - mondották ~,íBlt akarnr* tehát mi,magyarok itt, hogy az egész világ jogfejlődésére! sfcemoen szűkebb válaszcojogot hozunk. Az en javaslatom tényleg kihag a fíaepésségnek mintegy,egyötöd részét, akik között a müveiteé legalaosonyabb fokán állp vagy pedig a lakóhelyüket gyakrabb-iu változtató - tömegek szeretteinek > ellenben mélyen lemegy a női szavazati íog terén. Hasonlítsuk ezt össze az európai helyzettel. A franciák és az olaszok a férfiasáéit tényleg igen szélső választójogot adnak;, a nőknek azonban egyáltalán nam adnak választójogot, az angolok pedig igen magas «ftyogi cenzus mellett adnak a nőknek szavazati jogot. Azt hiszeniT liogy ai a jobbik részt választjuk és az össznépességnek u^anafckora , talán meg nagyobb százalékának juttatuak szavazati jogot, ha ugy járunk el, hogy a férfiak csekély hányadát ugyan elhagyjuk. de viszont a nők értékesebb rétegeit sokkal nagyobb mértékben vonjuk be, mint más nemzetek, amelyek vagy egyáltalán figyolmenkivüí hagyják a nők választójogát, vagy pe<tig a női választok számát rendkívül megszorítják. Azt hiszem tehát, hogy általánosságban tekintve, az össznépességhez viszonyítva, az én javaslatom aem'áll sz európai válásztó£órvtenyek mögött. Kovács J, István Rassay Károly elhangzott be lefejtésére kivan reflektálni. Jz.elnöki Íz new tárgya vitának. A napirend előtti bejelentés nem vita tárgya. Kovács J. István 4czt hiszi, a tárggyal kapcsolatosan reflektálhat arra, hiszen közvetlen összefüggésben van vele. Kevezetesen a maga részéről is hangsúlyozni kívánja azt, hogy a választójogi bizottságot olyan bizottságiak képzeli, amelynek feladata az,hogy itt a vélemények objektív hangos* való feltárása utján igyekezzenek egymást kölcsönösen meggyőzni. Epén ezért kéri as ellenzék tagjait, legyenek meggyőződve arról, akik a kormánypártok megbizásaból vannak a bizottságban, igy fogják fel a bizottsági tárgyalást és ebben az értelemben kivannak a bizottság tárgyalásaiban résztvenni. Mielőtt a javaslatot érdemben tárgyalnák, felveti a kérdést^ hogy a legközelebb összeülő parlament onazággyülesnek léa»-e a képviselőháza vagy pedig nemzetgyűlés lesz-e. Erre vonatkozó álláspontja szerint az 1920. evi I. törvénycikk negyedik szakasza megaltapitotta, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja. Hasonlóképen megállapította az a törvénycikk azt is, hogy ez: a nemzetgyűlés jogosult az államhatalom gyakorlásának módját is megállapítani. Meg kell állapítani, hogy ezzel a törvényadta jogával a nemzetgyűlés mindezideig nem elt. Bevezetésen az államhatalom gyakorlásának végleges rendezése terén úgyszólván semmit sem cselekedett. Nem döntött ugyanis még abban a kérdésben sem,vájjoh egy- vagy kétkamarás trendszer alapján akar-e álln*-,« amennyiben^ kétkamarás rendszerre kivan áttérni, miként kivánja a képviselőházzal szemben az úgynevezett felsőházat vagy szenátust megalkotni. " Ha tehát egyfelől ezt nem tette meg, másfelől pedigjaaint az 1920. évi I. törvénycikk bevezetésének második bekezdésétol világos a régi főrendiház is tanácskozásait berekesztette és régi .formájában tanácskozásait többé nem folytathatja, kétségtelen, hogy sem uj felsőház nincs, sem a régi nem folytathatja tanácskozásait,minek folytán az az uj parlament, amely a választás után összeülhet, nem lehet más, mint egy uj nemzetgyüiés. Nyilvánvaló azonban az is. hogy ez az összeült uj nemzetgyűlés időközben a törvény szerint őt megillető törvényhozó hatalmánál fogva az államhatalom gyakorlásának módját ugy fogja rendezni, hogy azt meg fogja osztani egy felsőházzal, s ezt a felsőházat konstituálja,akkor az a - szerinte öt évre választandó - uj nemzetgyűlés időközben minden akadály nélkül át kell, hogy .alakuljon az országgyűlésnek alsóházává, vagyis képviselőházává* Ízzel a megállapítással önmagától eloszlik az az aggodalom, mintha abban az esetben, ha a nemzetgyűlés uj választóig alkotása nélkül oazlanék fel, automatice a regi, az 1918. évi XVII* törvénycikkben statuált országgyűlési képviselői választójog léphetne életbe. • Faliér István*Kérdes, hogy mindenütt ez-e a felfogás? JteJnöki En biztos vagyok benne.. R

i ssay Károly: Ez a szigorú alkotmányos felfogás, § A Magyar Távirati Iroda felsüti* A aeazetgyülés pénzügyi bizottsága aa délmiaa hat órakor . * Has zár Karoly elnöklete alatt ülősi tartottfaelybea letárgyalta a brit' állampolgárokkal sseabea feaaálló s ja iriaaoai bekesserzíaés 231.cikke alá eső ©agyar tartozások readeiése tárgyábaa a brit egyesült királysággal 1921»deceaber 20-áa kötött egyezaeay becikkelyezéséről és a trianoni békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos egyes kórdósekjí'eBdezósóről,valamint a m*kir.vámőrség ós a a.kir•pénzügyőrség létszáaáaák,kiegészítési aódjá adt ós felfegyverzésének BegallapiiásárjJ. szcló törvényjavaslatokat^ javaslatokat örffv Imre előadó résziétesea ismertette és a póazügyaiaie&er bŐ felvilágosításai atáa a biro#- ág a javaslatokat általáaoseágbaa ós részleteiben is slfogadta és eli.%-'lrozta,hogy aiadkettőre : ' : - a sürgősség kimondását fogja kérai a nemzetgyűléstől. — .b