Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-03 [0029]

, - ifi a véleménye^kérdezsük tovább:. - a magyar legitir mis ta mozgalomról', különösen pedig a Gömbös-'afférről^ -flfegnagyobb mértékben szimpatizálunk a magyar legiti­mistákkal',^ de ^sajnos/ közelebbi szerves kapcsolajunk nincs velük. Ez talán inkább az ú hibájuk, mint a mienk. Ugyliátssik, hiányzik belőlük a velünk való együttműködés szükségességének tudata, kü­lőmhen Beniczky bizonyéra nem tette vo\lna meg azt, hogy engedet az­zal dezavuálj on', hogy Gömbőssel', akit a királlyal szemben zanusi totí magatartása miatt elégtételadásra képtelennek .jelentettünk ki'. pár­4/ bajt vívjon. A legelemibb együttérzes azt parancsolta volna, hogy o is példánkat kövesse. Nagyon kellemetlenül lepett mg mindnyájunkat az a hir, hoju párbaj osp'xi Gőmböszel. ff. LÁTOGATÁS JCBAi/SS TÁBORNOKA^ Néhány, pillanatig járnom kell a tábornokra. Bárom ur van nála, akikkel hosszasaiban tanácshozik. A szalon, amelyben, várakozom., a visszavonult hadvezér tipikus fogadószobája. Sszembe jut 1 , hogy 1914 november utolsó napjaiban, "a Poiiorek-féle szerbiai offenzíva idején bakáink mér csak "JCrauss apánk" néven emlegették a népszerű generá­list. Amidőn hosszabb idő után ismét vendége vagyok as Ősz tábar­neknak', as - ele ő hérd és' amit hozzá intézek, ép a háborúnak erre a szomorú fázisára vonatkozik. Krauss nem P&tioreket teszi felelőssé az akkori katasztrófáért„ hanem as akkori hadvezetőséget. Szerinte a baj oka as volt, hogy olyan nagy hadveze tűsedet bocsátottak i'o~ tiorek rendelkezése, amely túlságosan nagy volt a dejt^ensioár&^épen ezért Potiorek-as .offenzívára határozta el magáig ehhez* azonban az és V.J<. hadsereg gyengének bizonyult. Áttérünk arra a témára, amely most a tábsrnehhoz vese­tett. * - MrCsödik-e as egykori tisztek köréhsn a német r t ew.su* ti mozgalom? - kérdeztem* . - Mozgalmunk szépen halad előre és minden restauráció* kísérlet növeli táborunkat. ~Sz mindenesetre érdekes j slenség. *£ i 1 •• tan ki kell -azonban jelentenem^, hogy a régi tisztikar jalcnié­kenu része es idős ser int még távoltartja magát törekvéseinktől, sah akik ismerik a tisztek neveléiét 49 azt s szellemei', amely fáét •: múltban eltöltötte,,, aligha csodálkoznak ezer, a tényen. A ,mon^rchii­ban bárirúly nemzetiségű tiszt nyugodtan v adhatta magát annak, volt* A magyarnak szabad volt magyarnak lennie, a osehnek csehnek;, a lengyelnek lengyelnek, csak a németnek tiltották meg, hogy -ésrfc % legyen* A német tiszt csak osztráknak vallhatta magát. Sz a ké'iysss­rUség azonban ma már nincsen meg. Ellenfeleim a szememre hányják, hogy feladtam régi elveimet és a hűtlenség vádját röpítik felém* ízzel s semberumeg kell állap Hanem, hogy én as utolsó pillanatig hü voltam a monarchiához, as uralkodóhoz, és csak attól a pillanat­tól kezdve, amidőn a monarchia; megszűnt, szűnt meg az én hűségem. En a leghatározottabban meg vagyok győződve arról r hogy a régi mo­narchia soha többé semlyeh formában (fe ltámadni fftem fohh Begy köve­telheti tehát valaki józan ésszel, hogy egy nem létesO állammal é& ennek nem létesÜ'uralkodójával szemben hűséggel legyek? En hűséggel csak is népemnek;, a némsi népnek tartozom. Azt,persze, nem tudom meg­mondani, miként fog kialakvlKi a jövőben a helyzet; azt as egyei azonban biztosra veszem, es a hitem megingathatatlan,^ • hogy, amit egyébként már as előbb emiitettem is, a régi monarchia nem fog fel­támadni, viszont a közeli vagy a távolabbi jövő meghozza a német egység eszméj ének teljes * gyeseimét. Más szóval: rövidebb vagy hosszabb időn belül Ausztria csatlakozni fog a német birodalomhoz. •-- Miképen itéli meg Excellenciád a német népnek Magyar­országhoz valóJövendC'beli viésonyát? - m azt hiszem - és ez a német nemzeti körök véleménye is —,hogy Magyarországot a jövőben is a német néphez és a német birodalomhoz köti majd sorsa. Szerintünk kétségtelen, hogy Magyar­ország csakis a német népre támaszkodva remélheti majd a trianoni békeszerződésben ellene elkövetett igazságtalanságok korrektúráját. Franciaország a jövőben is a kisantantra alapítja középeuropai po­litikáját', természetes tehát, hegy Magyarország integritási törek­véseinek mindig útját fogja állni. Magyarországnak nincs is más vá­lasztása, mint a német birodalomra való támaszkodás, hacsak nem akar a kisantanthoz csatlakozni. Izoláltan nem maradhat'^ már pedig Fran­ciaország törekvése, ami már -eddig is eredménnyel járt, Németország­nak Keletre! való körülkerítésére irányul. Est a célt szolgálja a lanai szerződés is, amivel mi } néme t-nemzetiek,teljesen tisztában va­gyunk. Sz a magyarázata annak, hogy a nagynémet párt és az osztrák közvélemény igen jelentékeny része oly erélyesen foglalt állást ez­zel a szerzSdéssel szemben* Anélkül, nogy jóslá&osba bocs áJ-tkoznáml kijelenthetem', hogy a lanai egyezmény élettartama igen rövid less. Ausztria felszabodul a szerződés kötelezettsége alól és így Magyar­ország Ausztrián keresztül meg találj a az egyenes utat a német biro­dalomhoz. - Nem gondolja Excellenciád, hogy a restauráció hivei a csatlakozási mozgalom, érvényre jut: r át ,ha nem is fegjfá megakadályoz­ni, ae kitolják}­- Anélkül, hogy ellenfeleinket lekicsinyelném, megállapí­tom 1 , hogy ők a mese alomnak egyáltalán nem tudjak útját állani. A csatlakozási mezgalmat as antant', fó'leCL Franciaország állásfoglalása késlelteti. As ugynevesett schwasz-gelxr -tisztéknek semmiféle befo­lyásuk nincsen a mozgalom kialakulására* Egyébként, amennyire szám­erejüket meg ítélni tudom, nem lehet komoly tényező-számba venni őketi - Mi a véleménye Excellenciddnak a magyar tisztek maga­tartásáról? - Horthy kormányzó kijelentésére utalok. Értesülésem sze­rint a legutóbbi puccs idején ugy nyilatkozott, hogy-az ő szemében IV. Kárely a törvényes király; ot azonban a nép, illetve a nép kép­viselői hízták meg a hatalom gyakorlásával és azt csakis a nep ke­zébe adhatja viasza. Aimdón « nép, as ország érdekei keczkán forog­nak, akkor Ő csakis az ország érdekeit tarthatja szemlelSit. A magyar tisztek állásfoglalását a kormányzó fenti kijelentésevei lehet a legjebban illusztrálni. Es az álláspont fedi as enyémet is. Szerin­tem is csakis a nép,az ország érdekei azek, amelyek bennünket el­határozásainkban is cselekedete mkben irányi ihatnak, Egyetlen-egy egyén érdekeit sem lehet és. szabad a nemzet nagy érdekei fc'lé he­lyezni. C^ T} y Belföldi hírek. | ^ *MftflyctT Távirati írottá jelenei: J vÁlas^éjogi bizo-fctswfl ma délután tartotta harmadik ülését Simonyi-Semad&m Sándor elnöklése alatt«J"Ras3ay Károly ázóváteszi G-aál Gasztonnak a Ház elnökének, egy napilapban megjelent nyilatkozatát,, amelyben kijelenti, hogy milyen kivételes rendelkezéseket léptet életbe a választójog tár­gyalásán akadejéréw&ifogásol ja* hogy a Ház elnöke Intézkedéseket tesz. 10, 12 ©s 16'órás ülések tartására, A tizenhat órás ülóst a vita leiirutálisabb letörésének 'tokinti, mert hiszen a vita anya^ gát sem a aaj-tó nem közölheti, sem egyébként nem juthat az a közvéle­mény elé, Jsindnyájan azzal jöttek ide, hogy igyekezni fognak a hely­telennek talált javaslattal szemben álláspontjukat képviselni, s t6­lük telhetóieg a meggyőzés fegyvereivel anp.yi eredményt elérni,ameny­nyit csak lehetséges, A másik oldalról ezzel szemben fenyegetéseket hallanak. Est <aáé"rt tefc;zi szóvá, hogy, amennyiben a maguk res2Órol -a javaslattal terjedelmesebben foglalkoznak, ezt annak tulajdonit-, sík. hogy a másik oldalon a harcot már bejelentették. X

Next

/
Thumbnails
Contents