Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-01 [0029]
A javaslat abből indul ki* hogy a törpo kerületeket megszüntetik. Mivel azonban a részben számos kívánság nyilvánult a«g ós magasabb erkölcsi tekinteteket is érvényesítettek, éppen bizonyos csonka kerületek meghagyása mellett, ezt a ! kerítést najlandő vagyok ujabb megfontolás tárgyává tenni, • " A javaslat a nagy kerületek kettéosztását is javasolja* mert a tekintetben olyan aránytalanságok mutatkoznak, amelyeket orvosolni tényleg indokolt, , + A beosztás tekintetében a legnagyobb változás Budapest szckesfóvárosnál mutatkozik, ahol főleg a keresztény párt soraibei elhangső kívánságoknak eng8dve a kormány a 1-ajstromos választás rendszerével hallandó kísérletet tenni 4 bár-; magam például az egyéni választás elve-alapján állok* Én őnási erkölcsi ielentoígeget tulmjdonitok annak 4 hogy egy-egy férfiú egy-egy vidéken érdemeinél,'-közéleti szereplésénél fogva bizalomra tesz szert es polgártársai áx&KK ot és éppen őt tisztelik meg azzal* hogy mandátumhoz juttatják* Hz az erkölcsi érték teljesen megsemmisül a lajstxomos szavazás mellett, amely általában a pártokra szavazás jellegével bír. Nálunk azonban, ahol a nemzetgyűlés megalakulása óta azt látjuk, hogy a pártkeretek, a pártok nevei gyatrán váltGZU\k ősi a pártkeretei: tényleg kikristályosodva nincsenek meggyózósU'sem szerint időelőtti lenne és nem is lehetne a legtöbb esetben pártokra szavazni, Budapesten mégis kísérletet tehetünk a isx l-ajsiromos és arányos szavazással. Ha azután Budapesten ez a rendszer beválik, akkor még mindig lehetne a jövőben további lépeseket tenni e tekintetben* • m r , •» .' A javaslat a nyilvánosság alapján áll. Minden korábbi javaslat ugyanerre az alapra helyezkedett, legalább a vidéki kerületekre nesve, kivéve Xristóffyőt. amely egyáltalában nem került komolyan kuaszifteftáoió alá* A titkosság mellett legfőnb érvül-mindig a kormány^pressiő ellenjraló védekezést hozzak.fel, Bz azonban, amint én meg vagyok győződve, tulajdonkeppen inkább reminiszcencia a multbŐl. Szívesen beismerem, hogy a AVIII* szazad rendorállamával tett tapasztalatok után es a XIX« század absolitistikus kísérletei után"kívánatosnak látszott a kormánnyal szemben védeni a közszabadságot* A most BnrŐpan regig tomboló szociális forradalom után azonban megfordult a helyzet* Ka nem a kormánnyal szemben kell védeni a közszabadságot, hanem éppen a terrorisztikus demagógia által felkorbácsolt legalsóbb néprétegek és szúbverziv törekvésekkel szemben kell védelmet nyújtani .a társadalomnak és ennek a védelemnyujtásnák egyik hathatos eszköze a nyilvánosság. De mégis, hogy a kormány minői könnyebbé tegye azt,, hogy eme javaslat megvalósuljon* kormánykerdéssó nem teszszük ezt a kérdést* En azonban kérve kérem mindazokat, akik a legutóbbi esztendő tanulságaisól okultak, különösen azokat, akik a proletárdiktatúrát és az azt követő nehéz időket itt ebben az országban végig éltük, akik abból intultunk ki, hogy a nagy világon e kivül nincsen számodra hely* akik itt nélkülöztünk* itt iüzkedtünk, és lelkileg végig éltük mindezeket a dolgodatj tudtuk, hogy milyen nagyok a veszedelmek, amelyek bennünket fenyegetnek -^és amelyek egyszersmindenfccrra még nem enyésztek el, ne felejtsék el, hogy lelkiismereti kötelességünk, hogy minden jd magyar n&zafi figyelmet felkiyjuk ezekre a nagy veszélyekre., Felhozzák azt is* hogy a javaslat nem kivan bírói sze»flyt a választások vezetésével megbízni. Ha a aszavazás centralizálva egy központban történnék* akkor az a liiró mint választasi elnök tényleg döntően ellenőrizné azt, hogy a választások lefolyása titkos legyen* Minthogy azonban mi a községenkónti szavazás álláspontján vagyunk, söt tovább megyünk/a még ugyanazon nagyközség területén belül is körök keletkeznek, Így természetesen a szavazatszedő bizottságok nagy száma fog eljárni és a központban voltaképpen ezeknek az adatoknak az összegezésére kerül a sor. Ennél az összegezésnél pedig természetesen az egyes jelöltek bizalmi emberei ott lesznek és módjukban van ügyelni arra, hogy nagyobb mennyiségű szavazó cédulát ott el ne sikkassianaka, vagy hasonló jellegű visszaélések ott elő ne forduljanak,. Az egész dolognak tehát minimálisagyakorlati jelentősége a választások tisztasága szempontjából* Ezzel szemben állanak igen komoly hátrányok, , % a bírónak belevonását minden administratív tennivalóba hibának tartom, belevonását a bolitikai küzdelö&be pedig óriási hibának tartom. Senki se hivatkozáék most az 1920 -iki választásokra* Ismételeten említettem magánbeszélgetésekben, sajtónyilatkozatokban, a pártokban tett nyilatkozatokban, hogy az .^20»-iki választások egészen kivételes politikai atmoszférában játszódtak le ós voltaképpen komoly politikai harezok sem voltak, mert hiszenCfea tv érp ártok állottak egymással szembal> a legtöbb választó kerület üeíj.r'^ amelyeken* semmi" elvi különbség nem választott el egymástői* Most* a sokkal sulyosabb^körülmények között fognak az ellentétes világnézet alapon álló pártok egymással küzdenij egészen más lesz ennek a választásnak a lefolyása és egészen emberi dolog, hogy ha valamely döntés nem ugy ut ki, mint ahogy az' ember ónaitana,igen szívesen lát abban pártosságot* En tehát a magyar bíróságnak belevonását a választásokba határozottan ellenzem,mert komoly veszedelmet látok ebben, ellenben semmiféle praktikus hasznot nem látok".****-*^*^Ili V' -íll
