Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-01 [0029]
Ami a jelölés kérdését illeti, különös súlyt helyezek arra* hegy nagvoob számú a savas-ónak legyen csak joga a jel őrlésre , lün. 8-10 %-ig mennék el, ugy azonban, hogy nagy kerületékben 800-nál keveseDb* 1000-nél több ajánló* a© lehessen- JSrre a margóra azért van szükség, hogy óvatosságból több emberrel lehessen, aláíratni a jelölő ivet avégből, hogy ka valaki két-vagy három ivet is alairna és azért az ivről töröltetnék^ mindig maradjon elég ajánld, hogy a jelölés elfogadható legyen* Ksa érdokunk az. hogy a választásnál sok olyan jelölt kandidáltassék, akiknek abban a kerületben ninos kilátásúi* hogy azután yőtválasatáshos ás további izgalmakhoz vezessen a aoicg, mert nekünk arra kell törekednünk, h<%y a választási aktió minél hamarabb és minél csendesebben befeaezéshez jusson* Nyugodt lelkiismerettel mondhatom* hogy a javaslat demokratikus javaslat ,^nem szükség rendelettel behozott, hanem a magyar nemzet alkotmányos képviselete által megszavazott törTénnyel szemben jelentékeny baladást mutat* Demokratikus j avaslat, keresi azonban a szélsőségek korrektivumait és amennyiben megszorításokat tartalmaz, ezek olyan koraraktivumok, amelyekre a kormány názet8 szerint a tapasztalatok után feltetlenül szükség van* A Magyar Sáviftati Iroda jelenti-? A nemzetgyűlés egyesitett pénzügyi, véderő és közigazgatási bizottsága ma délután Karafiáth Jenő elnöklésével ülést tartott, amelyen a rokkantellátási javaslatot tárgyalták* MÓser Ernő ismertette a javaslatot. Utalt arra, hogy a javaslat a legszélesebb kóírt öleli fel, figyelemmel van a rokkantak özvegyeinek és árváinak vagyoni helyzetére,! javaslat a vagyonosabbakat nem részesiti jótéteményben, hogy annál nagyobb anyagi segítségben részesíthesse a valóban rászorultakat. Legkiemelkedőbb pontja a javaslatnak a végrehajtó szervezetnek átalakítása, mert a mai bajoknak a túlzott központosítás a legfőbb oka, Bcraolák Nándor népjóléti miniszter beszédében kifejtette, hogy a magyar állam súlyos pénzügyi helyzetben van és igy nem láthatja el hadirokkantjait ugy, amint tenné más anyagi viszonyok között, másrészt azonban minden takarékosság mellett is a javaslat a mai helyzethez képest lényeges haladást mutat Schréter István arra hivja fel a figyelmet.hogy ne tegyenek különbséget aszerint, hogy a hadirokkant tiszt, altiszt vagy közlegény volt-e. Ssilágyi Lajos kifogásolja', hogy a javaslatot a kormány csak most térje sztette a nemzetgyűlés ele. Helyié lem fi., hogy a rokkantellátást ketté osztották azzal, hogy a hivatásos katonákat szembeállították a nem hivatásosokkal. A nem hivatásos tisztek herében nyugtalanság tapasztalható, mert azok ragaszkodnak tiszti jellegük érvényesítéséhez és jobban szeretnék, ha továbbra is a honvédelmi minisztérium hatáskörében maradna az ellátás. Felhívja a figyelmet a frontszolgálat külön? leges tekintetbe vételére. A javaslatod még az ááta jános/alapjául sem fogadja el. \ /tárgya,lé,s/ fasnádi Kovács József a hátralékos ügyek elint ezes et sürgeti. A főldmives rokkantaknál visszatetszést keltene, hogy ha a z intellektuális cenzus túlságosan érvényesülne* A bejelentési kötelezettségnek hivatalból kellene eleget tenni. Az altiszti jogcím elejtését kívánja. | Patacsi Dénes szintén ellene van aza altiszti fokozatnak. Az ig enyhegállapi tó bizottság összetételét nagyon szerencsésnek tartja. A folyamatban levő ellátási ügyeket a bejelentési kötelezettség alól mentesítené. , . Koródy Katona János azt kívánja* hogy az iaenymeg-. állapító bizottság tagjai lehetőleg hadviselt emberek legyenek. fzután Moser Krnő előadó válaszolt az észreve telekre, majd Bernolák népjóléti miniszter utalt arra* hogu a tiszti és alecénységi egyenek közötti különbséget fenn kell tartani, mert ez a különbség az életstandardban mutatkozó különbs égre vezethető vissza. íz altiszti rendfokozat tekintetbevételét elejti* Szilágyi Lajos kérte ezután az egjAttes bizottság határozatképességének megállapításét* erre larafiáth Jenő elnök megállapította, hogy a bizottság határosatképtelen es as ülést hatá&sathosaiat nélkül bereké estette® § Haranghy Jenő, as országos magyar királyi iparművészeti főiskola tanárénak hitvese született Helbing írmus, Helbing Ferenc iparművészeti tanár leánya, néhány napi kinos szenvedés után január 31*4én 24 éves koriban elhunyt. Február 2.-án délután 4 órakor a római katolikus egyház szertartása szerint a Kerepesi temető halottasházából. * n t inrwJoA 1 M , a 9yár Távirati Iroda jelenti: A Rigában 1922. ke* i^Lfíl^ Uaká-*3i m Z *i a 4í» Atlasz Béla hadaprodjelölt, iaioh Manó, t.sZs. Bogdán ím Alajos t.zls. Bakusch Sándor t sl* u?nífíi SS€ £' ^dJános,Xcsi igni^^likuÜdr hadapródVnilií^A ^5 n í e ? i liloa UWwié Góndöcs Ferenc t.zls., Hűbner József t.hadnagy t Illés Brúnó i.főhadnagya /rigai karohadnag v, Libertim Jenő t.hadnagy. dr.Frisoh lakab t sls István es Rechnitzer Aladár t.zászlósok, Tankovich Ödön Tröszt hVdaiifau i&^VIfl***.^*** ^ortJóaadnaau, TerUl/Wieí ».fory tolnán t.zls, Tórocy Zászló és Varga Jó9^^»tí^tí¥H k > 7á ^osJenő't*zls., foss Hugó, Jaískó w?í?£ *ÚVZ*¥j* f S r n**4«*l ^hadnagyok, Ferner Sándor Yenő t K d j0839 <f' z *le«*z Jdnos t.slsslbsok és dr.Zsiross
