Napi Hírek, 1921. október/2

1921-10-21 [0022]

De nemcsak á megtorlás szelleme, nemcsak a túlzottan szélsőséges választójogitették beteggé a parlamenti szituációt, -Beteggé tette és toazi az a körülmény is, hogy csonka volt és csonka maradt az alkotmányos gépeset, mert hiányzott és hiányzik belőle* illetve működésében akadályozva volt és van két nevezetes alkotmányos faktor; a király és a főrendiház. Az egyik faktort sikerült időközben azáltal pótolni, hogy a nemzetgyűlés kormányzót választott, de a főrendiház, melynek reformja még nincs keresztülvive, ma sem működik, pedig éppen a főrendiház lett volna hivatott arra, hogy megraformfclt alakbaiv kebelében egyeaitae mindazon x«.s»*JáE& vezetésre alkalmas tényezőit a magyar közéletnek, amelyek a választásokhoz a nemzetgyűlés terméből távolmaradtak, de amelyeit viszont tapasztalt, kipróbált hakaf i&afíáguk és irányító képességük folytán alkalmasak lettek volna arra, hogy a nemzetgyűlés működését és munkálkodását mérsékeljék és korlátok között tartsák, A választások óta még súlyosabbá tette a helyzetet az, hogy msgában a nemzetgyűlésben a mag napig nem tudott kialakulni sem 5

g,7 egységes kormányz ó<párt, séma egy egységes ellensók, A kormány háta megett egy laza koalíció áll, vele szembem az ellenzéki padokon atomokra bomlott ellenzéki frakciók vetélkednek, A nemzetgyűlés nesát nem volt képes megszülni sem kormányzópártot, sem • ellenzéket, A kormány háta megett álló koaloió két fő-^pártja, a kisgazda és a kereeztény nemzeti párt sem támogatják a kormányt avval az elszántsággal és avval az egységgel, amely szükséges volna ahhoz, hogy a kormányz atnaktekintélyt és erSt adjon, A mai viszonyok kőzött, amikor minden 4zon múlik, ho^y milyen erővel képes a kormány az ország sorsát irányítani, a koalíciós állapot kerékkötője a komoly munkának és egy határozott politikai irány kifejlődésének, A pártok gondja sajnos ma zaár gyakran nem aa, hogy egymással a konszolidáció, az újjáépítés munkájában versenyezzenek, hanem közöttük versenyfutás fejlődött ki a népszerűségért és a hat almi pozícióért. Minden kormányzat gyakran kénytelen egyes o^lialpk

p egyes néprétegek előtt népszerűtlen döntéseket hozni az összesség értekében, A pártok az emiitett versenyre való tekintettel viszont mindegyre lealkudnak aWból, ami a nemzet életéhez múlhatatlanul szükséges, csak azért, hogy a képviselők a rivális párttal szemben keraletükben a népszerűséget megtarthassák. Knnek következménye aztán,hJbgy ha a párt-térdek ugy kivin Ja, egyesek, sőt egész csoportok el1©népszavaznak a különben általuk támogatott kormánynak ós a kormány vagy egyes miniszterek sohasem tudhatják, hogy a leazavaztatás veszélyének mikor teszik ki magukat, ugyancsak a népszerűségért való versengés következménye aa,,.-,. hogy folyton ujabb ős ujabb követelések állíttatnak fal állítólagos országos érdekek honorálására, máskor lokális érdekből, amelyek alig honorálhatok, 4' a amelyek elől,/a4kormány kitért, a parlamenti pozíciója válik kétségessé, lem lehet a kormány erélyes akkor és ott, ahol azt a körülmények parancsolják és nem lehet elnéző, amikor a közérdek azt kívánja, mert félnie kell a hátba>támad>ástól, vagy attól, hogy döntő percekben cserbenhagyják a pártok egyes frakciói, A kormányt támogató pártok egyes tagjai élvezni akarják a kormányzás előnyeit és ugyanakkor az ellansékieskedés népszerűségét is, A pártok önmagukban sem homogének. Bennülnek a pártokban olyan képviselők, akták más világnézettel bírnak, mint amelyen a párt progsammja alakulóés intrgmuros szítják a harcot a másik párt és a kormány ellen, sőt saját pártjuk vezetősége ellen is. Ezek a trójai falovak az ostromlott várban meghuzódakoéva lesel- . kednek az alkalmakra, amikor az ország érdekével össze nem egyeztethető népszerű jelszavakkal, :

a " ," • alkalmas pillanatban felkavarhatják a szenvedélyeket és a pártokban levő naiv lelkeket magukkal ragadván puccsokat rendeznek a kormány elhatározásai ellen. Ugyanezek az urak monopóliumot követelnek maguknak és szűkebb környezetüknek a közéletre, igyekeznek távoltartani a higgadtabb, tapasztaltabb kipróbáltabb embereket ugy saját pártjuktól, de a*, közélettől általában is, igyekeznek mindenkit elkedvetleníteni, csak azért, hogy monopóliumuk veszélybe na. kerülhessen, Sem lehet csodálkozni, ha ilyen körülmények között gyenge .jés labilis az a politikai irány, amelyet a parlament diktál, - nem lehet csodálkozni, ha ^képtelen a kormány a konszolidáció és aa építőmunka terén nagyobb sikereket elémij hiszen minden ilyen gyengeségi tényezőt kihasználnak külső és belső ellenségeink. Elhasználják elsősokban külső ellenségeink, akik a belső viszonyainkba. 3ziveaen akarnak beavatkozni. Külpolitikai gyengeségünknek egyik kútforrása parlamenti viazoayaink ziláltsága. Ham köt megegyezést, nerr köt V&rátságot a külföld olyan kormánnyal és olyan kormányzati iránynyal , amelynek bukását minden pillanatban Jósolgatják, £s ami plauzibilisnek is látszik vagy legalább is lehető; még kevésbté hajlandó erre egyik vagy másik külföldi állam, ha kilátása lehet arra, hogy segítségével más kormányzati irány kerekedhetik falul, amely érdekeit inkább hajlandó honorálni, mint a mái rezsim. De kihasználják a gyöngeséget

é

belső ellességek is. A bolsevizmus rejtett földalatti agitációja, a forradalom emberei, a radikálisok és szövetséges társaitüiaj>-nap után szítják mesterségesen az ellentéteket a két kormányzó párt köfeött. Sikerrel tehetik est, mert nincs az a hazugság, nincs az a *tendeneióeus hir, amelyet^Éf lansziroznak, az egyik párt által, a másik ellen rögtön fel nem használtatnék, vagy amelynek be ne ugranék, ezáltal lehetetlenné téve az egységet a kormányzó pártok között. Intezjduos litigantes tertius gaudat, mondja a régi latin közmondás, melyet mindnyájan laaertoirfLfiQ amelyet, a magyar kormányzópártokkal szemben sikerrel alkalmaz a radikálisok minden fajtájának intrikaJa, Be szomorú és tűrhetetlen következményokkal Jár.az elharapódzott pártoskodás a kormányzatban is. Ifera lehet, amíg tart, rendet teremteni mindenekelőtt a közigazgatásban, mert a hatalmi pozíciókért való versengéa folytán a pártok egyes csoportjai illetéktelen módon próbálnak gyakran beleavatkozni nemcsak az adminisztráció ügyeibei, hanem a személyi kérdésekbe\| is, A miniszterig államtitkári állásokról nem is szólva, a főispáni állások betöltésénél gyakran áem az arravalóság , 1 nem a tudás, nem a tapasztalat és az egyéni tekint ély. a mérvadó momentumok, hanem'az, hogy az illető melyik párthoz tartozik és a pártnak milyen szolgálatot tett. Egy- egy főispáni kérdés eldöntése nagyobb és nehezebb probléma ma, mint sok súlyos kérdés, amely milliókat éflekel és amelynek eldöntésétől sok százezer embernek jóléte függ, A bel ügymini sz t e r a közigazgatásban nem tud rend et teremteni, mert nem tud eltávolítani embereket, ha azok megfelelő párt exponensek, és nem tud alkalmasabb embereket beültetni olyan pozícióba, ahol rájuk szükség lenne, ha a pártok azt találják, hogy nincs elég érdemük párt szem* pontból, így az országot kormányozni, így tekintélyt és fegyelmet tartani nem lehet. így a korii3ány nem tud megfelelni, annak a kötelezett* ségnek, Melynek teljesítését az ország tőle komolyan megkövet esketi, mert Jobb belátása és akarata ellen is~kénytelen gyakran .feláldozni a legjobb szándékot a pártoskodás oltárán.