Napi Hírek, 1921. október/2

1921-10-21 [0022]

És lehetelennó válik most már mind gyakrabban a komoly munka, mert akkor, amikor komoly gazdasági ügyekkeli az elmaradt falunak fejlődésével, a munkásksrdós megoldásával, leromlott financiák javításával, a közgazdasági élet fellendítésével, a keny^éraélkül maradt intelligencia átszervezésével ós sok millió más kérdéssel égető sürgősen kellene foglalkomnia a kormánynak.akkor ott settenkedik minden ügy mögött újból a közjogi kérdés, ott tettesketik a királykérdés , amely, megengedem, közéletünk súlyos és nehéz problémája, azonban mégis abban a~"pillanatban, amikor a lót és a nemlét forog kockán, amikor üres a gyomor és üres a tarisznya, osak másodsorban intézendő el, miután el-' intézésére az előfeltételek ma amúgy sincsenek megadva, Összefoglalva a mondottakat, tisztelt választó közönség, becsületes őszinteséggel és a kritikának férfias nyíltsága* valjcell kimondanom, hogy elérkezett az utolsó pillanat arra, hogy a nemzetgyűlés pártjai a saját soraikban rendet teremtsenek, ha nem akarják azt, hogy az ország újból ar züllés, a megsemmisülés utjáratévá djen. A kormány felelősségének teljes tudatában kell, hogy a pártok figyelmét felhívja arra, hogy a kormányzatért a felelősségét nem vállalhatja, ha a kormányzó pártok zilált viszonyaiba a rend nem vonul be és a pártoskodás szelleme azokból el nem távolittatih. •A kormánynak erejét és idejét eddig arra kellett fordítania, hogy pártklifeek intrikájival küzdjön, hogy pártérdekeket kielégítsen, hogy : a pártoskodás által mesterségesen szitott hisztérikus hangulatot a parlamentben időről-időre megnyugtassa és leosendesitse, hogy tendenciózusan kiszínezett- és feltálalt vádak megcáfolásával foglalkozzék. A naponként rendelkezésére álló 10-12 órai munkaidejéből tizet ilyen ügyekre kellett, hogy fordítson és országos ügyekre csak egy-két órája Jut< Ez az országnak mérhetetlen kárára van. •tfkormány a felelősséget ezekért a károkért nem vállalhatja; hogyha a pártok nem VJLŐIMAK^ illetőleg nem akarnak soraikban rendet teremteni, akkor az ország népe s az ország közvéleménye s az ország közakarata kell, hogy ezt kikényszeritse, amelyhez abbén az &+tt~ LrcluJb+lJculuu^IiQ kérdem

# tisztelt választóközőnség, megokolt-e ez 4U állapot? Van-e valami tárgyi ok arra, hogy a kormányt támogató . * pártok ahelyett, hogy összeforrjanak, ahelystt^fólretéve az ellen- L**H] téteket| egymással békességet kössenek és egységbe olvadjanak, tovább 'v perpetuálják az áldatlan pártviszályt. Meggyőződésem szerint nincs olyan elvi vagy tárgyi ellentét a két kormányzó párt között, amd az összeolvadást lehetetlenné tenné. A kisgazdapárt a falu érdekét képviseli, az agrárérd©keket. Támaszkodik a kisgazda—társadalom széles rétegére és erős vállaira, A másik párt a keresztény magyar intelligencia, a városi elemek, a munkásosztály érdekeit tartja szem el& t, de épugy a kisgasdaxfcársadalomét is és ennek érdekeivel sem akar szembe—helyezkedni', valamint az agrárért ekekkel sert. Különbözik a két párt összetételében, különbözik egyik és másik céljában, különbözik abban, hogy mely videókén vert gyökeret erősebben a párt szervezete az országban, - de ellentétet. Vagy legalább is kiegyenlíthetetlen ellentétet a két pórt között nem tudok. Közös a két párt programijában az, h.o^-j mindketten ;

v tisztultabb nemzeti iránynak szószólói, mindketten a kere&>;tány intelligencia vezető>szerepét elfogadják ős hangsúlyozzák,Világnézet 1 különbség a két párt között tehát egyáltalán nincs. A keresztény nemzeti . párt a nemzet érdekeit egyetemesen felölelő egységes programiét t ' l . vall, viszont a kisgakda—párt, amely azonban nemcsak a kisgazdaosztály! hanem egyáltalán az agrárérdekeket hangsúlyozza eresebben, m ezeknek*.hangoztatásában szintén nem merül ki és a másik JaártTmajd- f. £aX nem azonos programmot vall a többi politikai kérdésben,, Sem tekinthe tó* tehát egyik párt sem kizárólag egy társadalmi os z t ál

y szószó* lójának, mert, áabár a kisgazdapárt, ja kisgazdádérdj

kjafcay ln

'

n BnSsen) viseli szivén, távol áll .1* a pur^ezetőitői az, hogy kizárólag osztálj/órdek szószólói Jegyének, ami nagy hiba volna, mert különben a szociáldemokraták példáját követnék, akik egyetem*jnemzetl ércekeket látni sem akurnak, hanem kizárólag proletárérdekekért küzdenek. Pártok, amelyek ^egy ország kormányzatát kívánják kezükben tartani, nem alapíthatók osztályérdekekre, 03ák világáé

5

* , zeteken alapult pártok vannak hivatva, hogy egy nemzet sorsát irányit44ÍG. Hlyen kormányzópárt lehet ett, Ll&gyarországon a liberális*, lehet má3 országokban a radikális irányzat, lehet nálunk a keresztény nemzeti és agrárirányzat, de aMflf olá^n párt sem lehet hivatott az országot egyedül kormányézniiwuely kizárólag eg? osztály érdekeit tartja szem előtt,Nálunk a keresztény, nemzeti és agrár"fcfcányzat csak együttesen lehet hivatva az országo* kormányozni, Czák \ ilyen egyesült párt támaszkodhatik as* ország minién részében k széles és erőteljes rétegekre, amelyek nélkül az országos kormányzat parlamenti támasz nélkül maradhatna. A kisgazda-társadalom hazafiasán ósJKQresztény Irányban gondolkozó erőteljes és Szajna rétegének tá* másza nélkül * egészséges és demokratikus kormányzat ma Magyarországon el sem képziehető. $e ez az osztály vezetésre és irányításra 3zorul a történelmi magyar intelligencia által, amely/tudáaa, kép- ~]yuMzettsége, látaSöre és kipróbált hazafiassága nélkül - egészséges, egységes kormányzat soha ki nem alakulhat ebben az országban. #e amikor ezt konstatálom, akkor meg kell mondanom azt is, hogy a magyar intelligenciához nemcsak azok tartoznak akik véletlenül ma kerültek politikai szerephez, vagy a mai politikai irányzathoz már régebb üő óta csatlakoztak. ftUp t

#£ir0'