Napi Hírek, 1921. október/2

1921-10-21 [0022]

Tisztelt válasz tó-nagyggyülési Három/évi idegen uralom után jelenünk meg az önök köré­ben a magyar kormány képviaeletében, abból a célból, hogy most, amikor újból abba a helyzetbe jönnek, hogy az alkotmányos jogok legszebbikét, választójogukat gyakorolják, önök előtt megismertessük azokat az alap­elveket és azokat az irányokat, amelyeket a magyar kormány politiká­jában zsinórmértékül ismer el. önök három év alatt kimérhet étlen szenvedésen meritek ice­reiztül. Az ország és a hadsereg összeomlása után a magyar végeit idegen megszállás alá kerültek, az összeomlás következményeit nemcsak az anyaországnak, hanem sTőleg a végeknek kellett elviselniük; szenvedett az anyaország is. de ml volt mindez a szenvedés ahhoz képest, amin Önöknek kellett 3ó resztülmenni ők. Tolt idejük az idegen megszállás alatt elmékkedniök a haza sorsa felett. Az önök hazafisága valóságos tűzpróbán ment keresztül, amelyből tiszt untabban és fenségesebb ra­gyogással került ki. Önök távolállottak és távoléltek három évig a magyar pártharcoktól, talán kevesebbet tudnak ennélfogva ennek jácxx­egyes részleteiről, de éppen ezért tárgyilagosabban tudják megítélni ezeket a küzdelmeket. Most, amikor Pécs városa és a vele együtt a felszabadult Baranya, Bácska és a szegedi háromszög a magyar közélet serpenyőjébe dobják szavazatukat, - a magyar kormány zzeaasfct*! szere­tettel fordul önökhöz és kérve kéri Önöket, hogy tegyék ezt avval a tárgyilagossággal, avval az objektivitással, avval a tisztnltabb ha­zafias érzéssel, amely önöket képessé teszi arra, hogy segítségére siessenek a magyar közélet mindazon faktorainak, amelyek elérkezett­nek látják az időt;: arra, hogy a belső viszály,a pártoskodás lehető háttérbe^szoritásával a magyar közélet egységes frontja hely re állítas­sák és eltávolíttassanak közéletünkből azon zavaró momentumok, amelyek a felemelkedésünket olyannyira nehézzé tették. Ezer év óta a legnehezebb küzdelmet most folytatja a nemzet létéért; soha az ország ilyen kétsógbe--esett helyzetben még nem volt. Az ország kerülete felosztatott szomszédaink között. A nemzet tekintélyes része idegen járom alatt sínylődik. Az ország magmaradt részén kétségbe esett gazdasági helyzet, a súlyos pénz­ügyi krízis, az önmagával meghasonlásban élő társadalom, a megélho­tósnek forrásaitól megfosztott intelligencia, a munkahiánnyal küzdő munkásosztály szomorú helyzete, az állami adminisztráció dezorga­nizációja, a munkára való készség, a fegyelem ós a tekintély hiánya és.megsUünése te3zik kétségessé a nemzet jövőjét. Szer sebből vérzik az ország; ós ugyanekkor az ország vezetőinek egy része egymás közt párt osk odva és aivakodva lehetetlenné teszik az egységes programm kialakulásának és végrehajtásának foganatban ét elét, Pedig soha nagyobb szükség nem volt arra, hogy Jlagr/arország élén erős,- tekintéllyel és autoritással biró koxmány álljon, amely támogatva egy megfelelő par­lamenti többség által akadály nélkül kell, hogy dolgozhasson a romok eltakarításán és az uj Magyarország felépítésén. Ha hiányzanak belő­lünk azon egyéni kvalitások, amelyek az erőteljes kormányzatra képe­sítenék, mi bármely percben készek vagyunk fólreállni, hogy helyt adjunk arra^al óbbaknak ós tért nyissunk erősebb kar oknak j^JJe ha nem ;é'rrő3t volna szó- és a parlament a kormányt nem azért akarna megbuktat­ni, akkor rá kell mutatnunk viszont arra, hogy a kormány feladatát nm teljesítheti, ha a parlament többsége a vezetést nem a kormányra bíz­za, hanem munkáját mondvacsinált ellentétek szitásával; t és kicsi­nyes beavatkozásokkal zavarja. Hogyha a kormány gyönge, akkor azt azonnal el kell távolítani,' de merem állítani vijzont, begy a legerő­sebb kormány sem vállalhatja a z ország ügyein^ viteléért a felelős­séget, hogy ha a parlamenti állapotok nem szanáltatnak, ha a beteg parlamenti helyzet meg nem gyógyflrtatik. Mikor 1919, augusztusában a proletárdiktatúra meg­bukott ós a nemzetgyűlés összeült, a választásokflAaJLezaJlott események hatása alatt és az akkori egyoldalú knássk hangulat befolyása alatt iia^-t^í^fc^'^*i^^. Abban az időben mindenki csak a romok eltakarítá­sával kívánt foglalkozni. */tegtorlásfc keresett a nemzet azokkal szemben, akik a nemzet bukásának okozói'voltak, A büntetés, a megtorlás volt a jelszó, a revaneiftlndenk.lv.el szemben, aki szei*encsétleneógbe dön­tésünkön közreműködőtt| - revans azokkal szemben, akik az ország feldarabolásában vétkesek. Azóta változott a világi Ka nem büntetni, .hanem építeni és gyógyítani kell! Azok, akik jok és alkalmasak arra, hogy a megtorlás pallosát suhogtassák, nem mindig alkalmasak az épi­tősre.A választáötnem az 1918. évi választójogi törvény alapján -K*Jt*t~ HMAL p*c*yc. .., hanem az akkori kormánynak egy válasz tójugi rend el et e alapján. A kormány, elismerem., akkor nem tehetett mást, mert az en­tentei diktált. Az entente azt parancsolta, hogy a legszélesebb válasz­tójog alapján választassák meg a parlament, amely a békét megkötni / hivatott. Természetes, hogy akkor, amikorra, romokból uj politikai *-' 9n 1jf irányzatok ki gén kristályosodtak, amikor Magyarország felépítésére *\ az irányelvek fel-nem voltak állíthatok, ilyen választójog mellett a véletlentől függött, hogy a jövő parlamentben milyen törekvések, milyen irányzatok fognak kialakulni. •

Next

/
Thumbnails
Contents