Napi Hírek, 1921. január
1921-01-01 [0007]
A legfőbo azenl3ön a munkaskérdés megoldásai/Helyeslés/ Munkához kell vezetői az embereket, ügy* hogy egyrészt munkalehetőségek* kell adnl A de másrészt arra kell kényszerít estink ez embereket, hogy J"f* ndenkl végezzen munkát, /ügy van!/ hngy ne könnyű pénzszerzéssel prőbál*. Iák az emberek magukat fenntartani, ha nem ^lyan arankával, amely nemcsak az egyénnek,«e az állásinak is hassnára válik* A munkásságot felkarolnia rávezetni a rsjzeti eszmének és a keresztény erkölcsnek az útjára, ez lagyen egyik legfőbb felala/tunk* fan itassál (és jóakarattal kell ••jVJfc telnünk, ugy fog bennünket a magyar munkásság kötetni* A magyar munkást mm tekinthetjük magunkon kívül allénak, nem is tekint ettük s 0 ha» A magyar munkásnak 6 kezét meg kell fognunk ás rá kell vezetnünk arra az útra, amelyen egyelni lehet a semzétnek és evvel együtt a magyar munkásságnak a D.ol*ogulásához jutnunk^ - Mi ezt az esztendőt a béke jegyében kezdtük meg r minden téren, aminek első tanújelét a kormányzó ur őfőraéltoságánakamneszt ia-r en-del ett mutaija. Ez az amnesztiarendelet tanúsitja, hogy mia'feledés fétyolát akarjuk boritani azokra a dolgokra, amelyeket a múltban olyanok követ ek el, akik félre voltak vezetve, akik egy háborús hisztéria következményeit élték át és ismét'Lehetőséget akarunk adni ar- a, hogy mindenki teljes ereiével a nemzeti munka harcosává szegődj, ab an résztvegyen, áb an a saját lelkiismeretével és a nemzet lelkiismeretével teljesen megtalálva azegyensulyt munkálkodhas on , dolgozhasson, a nemzetnek családjának és a saját magának javára. Itt meg keliemlitenem azt, hogy agitáció folyik bizonyos körök részéről, amelyek Bárányban a magyar nemzet el ellentétes törekvéseket akarnakerőre kapatni. Ez el szemben leszögezem, hogy ez az amnesztia természetesen vonatkozik azokra a területekre í&, amelyeket Magvarországhoz visza fognak csatolni, vonatkozik azoknak felrevezetet elemeire is,vonatkozik Pécsnek, Baranyának és a bácskai saroknak lakosságára is. - A munkáskérdés tekintetébenmég egy momentumot szeretnék felemlíteni, azt, hogy meg fogjuk keresni és meg is fo juktalálni a módját rövidesen an ak.högy a munkások ne legyenek akadályozva abban, hogy órdekképvise 1 eteitmüködhessenek, A'szakszervezeti kérdést értem. Minden esetre azt nem fogjuk soha szem előltéveszteni, hogy el kellyálasztani egymástol a politikát és az érdekképviseletet. Á politikai hamiskodás — nak és az élet erdekeinek az összekapcsolás olyan erők felett amelyek életszükségletekből merülték fel.: ez vezetet a tömegek félrevezetésére és a nemzet romlására. Ezt többé megengedni nem szabad, másrészt azonban törekednünk kollárra, hogy a • munkások maguk szervezkedhessenek amunka a munkás megélhetésének I érdekében /Éljenzés/ A töb;i kérdést igy a tisztviselői kérdést az egész magyar középosztály kérdésetik kell tekinteni. Ezt a kérdést szorosan ös .zekapósolva látom a gazdasági reorganizációba pénzügyi * megerősödés*valutáink javulásának kérdésével, mert csak ezzel együt esen oldhat a meg. Addig is, aüg ehhez eljutunk, akormáhynak iindent meg kell tennie, hogy a tisztviselőit és a középosztályt fenntatsa.Ezzel kapcsolatban aziránt is meg arkarunk nyugtatni mindnkit, hogy a katonai tisztikar kérdését is meg fogjuk oldani, A magyar tisztikarnak nem kell félnie, fenn tudjuktártani és boldogulását biztosiani fogjuk. - Szociális téren még egy fontos feladat vár reánk amit sokszor elfelejteni látszunk, de amelyre mindenkor gondolnunk x kell: ez hadifoglyainkk,érdése, amit a tavasszal végleg meg kell oldani és liaza kél 1 vezérelni azokat, akik még odakint vaunak. Most már a béke ratifikációja által mind n mód és ut meg van adva ar>a, hogy meg^tegyük a szükséges lépéseket. Természetesen nehézségek.még ma i< fel fognák merülni, különösen a Turkesztánban levő hadifoglyoknálakikhez igen nehéz hozzáférni, A -.4 szoai ális újjáépítésnek és megerősödésnek legfőb 1 lt ételét abban találom, hogy vis zaállit asaanak minderiéren és* minden vonatkozásban a tekintélyek. Eb. er. elől Kell járnia a kormánynak, az államférfiaknak és mindenkinek, iáiméi exponáltab!'helyen-áll. En azt hiszem, hogy csak sa^át köteles légeinknek legfontosabb betartásával, saját tekintélyünknek olyan megővaáával,'hogy ah oz ne engedjünk hozzányúlni, másrészt azzal, hogy nem lépjük tul hatáskörünket ez.el szolgáljuk legjobban a tekintélyek elvét, bárhová áltitoi legyen is a sors, akár a kormányra, akár a nemzetgyűlésié, akár adminisztia tiv pozícióba. A saját tekintélyünket igyekeznünk ne csak megtartatni, de magunk is megtartani. Csak igy fogjuk elérni az< , hogy egy uj erős Magyarország énülhes en, amely a tekintá* lyeken és elsősorban a legfőbb tekintélyen a magyar szent korona teki "élyén alapszik. /Éljenzés/ A magyar szent korona tekintélye lesz Magyarország királyának is a tekintélye és Magyarország ekin íél'yé" ma a kormányzó tekintélye. Ilyen a nemzetgyűlés és a kormány tekintélye is. Minden ös zekaposolódik és l ezeknek egymás iránti tisztelete az, ami leg fontosai) alapjait fogja lerakni a jövő Magyarországnak. Így felülről lefelé ta' niv.va fogunk haladni ai afelé, hogy az ország legeirejtet • ebb zu. 5 bán is mindenki megtalálja a"sa:á* jogkörét és ak or atekirbély uralma már nem lesz többé probléma Magyarországon. Azok felé fordul most tekintetes), akik n in csenek köztünk, ae akikei rővll ilőn nelül Itt kell látnnakj a megszállt területek felé. ahova üzenetet kell. hogy küldjek. Üzenetem az, h^gy a megszállt területek népét magunk között Útjuk, magunk között érezzük, magunk között rezzük az egész magyarságot, az egész magyarság múltját érezzük magunk között, az egész magyarság jövőjét érezzük magunk előtt és nem látunk benne külömbaégeV hogy kit hova állított a s«rs, mert országrészeket el lehet választani határokkal.le nemzeteket nem lehet elválasztania A nemzeti egységet nem az erősiti meg, hogy mini ideszaladunk, ebbe a kis szük országba* amelyet nekünk s trianoni béke kijelölt. A nemzeti •S^f? n8y * art 3nk *nn» hogy minden magyar emberbeír,, legyen az a szűkebb Magyarországon, vagy megszállt területen, vagy távnl az amerikai magyarság körében, vagy bárhol széles e világon, a 1*1 magában áll talán, mindenben a közös történelem érzése nyilatkoz 3k meg* a közös történelmi múlt* a közös történelmi jövő, melyet remélünk és a közös kultúra az, ami berntünket egyesit* A közös történelmi mult bennünk i ál természetszerűleg, a kőzüs jövő felé törekszönk, cia as*amivel ma fcglalkoznurk kellp ami legfőbb kötelessége mindé n magyar embernek, Innen és tul a magyar határokon, az a msgyar kultúra, ( T^-t^mKé^.J
