Napi Hírek, 1921. január
1921-01-01 [0007]
- A magyar kuí ínra 3* Határ vasa olysa fele siet* arcai 7 messze tulhalaeja azt a Jelentőeéget,amelyet míréeaiieig neki tulajdonítottalak. Ha a mag var ka tara valaha fegyver v 0 lt éa arra valaha ©zttkségank Volt* akk>r nnat nmnlhatjnk el„ h*gy a kait ara 82 az egyetlen javunk 5 emit tőlünk elvenni nem lefee ;,aas3ly benne éi a mag? a* szivaS&en a eaatt kiirtani ne® lehat éa amelynek *j*aaw <ap«l&aa a magyaraage-t 3ss2ű~ tarthatja ás biztosíthatja azt* b«gy 0 magyar ísagyer sara i * A magyar kultúra fecntartáaéra miaden aljzatot meg kell klánunk* Me^ kell feszi, tenünk minden erőnket éa ha .msgpar kulturális célokra kell aldo aiunk,! e»nase tekintsük azt fölösleges kiadásnak, hassm nlyaa befektetésnek, amelyben Hégyarnrsaág jöfcoje fe's kamatozni* *eköBk mindaa tárén fett kell tartant államink vaa* fenn kell tartani. intézményeinket, tudomány .-3 egyesületeinket,, iskoláinknak nrtlkeéését és nívóját, mert csak erre a kultúrára fogjuk tudni épiteni, & knltara fog bennünket aeaerósiteni ós ez á kultúra fok minket kifslá is olyas 21 iám érésben részesitőr i, amelyen el iaiaérésben részesedtünk már eddig is sok esztendőn köBsztül s*,k mii-denárt; amit a magyar" Jalt ura, a magyar géniusz alkotott* Sajnos, eődig sokhelyütt bennünket- még nera is ismertek és kultúránk tanújeleí 3okez 0 r iáesen cégér alatt kerültek a világba* ü^st meg fogják tudni külömhőztstr.i azt,aai magyar és nem magyar és meg fogják látni, a ennyit tnlgnSott ez a nemzet a~ kultúra terén, mlk 0 r a maga és Európa bőrét kellett védenie és ntmoaak védeni tudta a kultúrát, hao^m kultúraaellemet fejleszteni is tudott* SE a kultúra fogja egyszersmind ödseni a mi ifjúinkat is, ha szanaszét a világba ezét fognak szóródni, akk*r is niadeatttt est a E&~ gyar kultúrát fogják a^gokkal vinni*annak dicsőségét fpgják ftirietnU M a kultúra f pgja a magyar egységet is megteremteni és fenntartania Amikor mi erről az egyeó-gról beszélünk, sokan abban talán agresszivitást fognak látni, ITinos benne semmi agresszivitás, ée nézzen osác mind n nép körül a saját maga otthonában* Az olasz., a német, sőt az amerika i -is* vagy bámely más nemzet nem arra törekszik-e*hogy egységet s elsó'sprban kulturális egystfcget teremtsen? Mert kulturális egység cél* ktil felbprul az,ami a nemzetüket néggyé teszi, &z az,amit senkitől sem lehet kiirtani, a mit egy ik nemzettől sem lehet rossznéven venni* ez ss egyedüli ut* amely előttünk még nyitva áll, arcel^r utat minden éldozat árán követnünk kell f amely miatt minden nélkülözést el kell szenvednünk* A mikor kulturális ós guaiasági politikát kivánunk köketni^ kulturális és gazdasági haladásunkat célezzufc» külpolítikóckbsn is ezt az irányt követjük© öas-őaaág.i kapcsolatokat akarunk teremteni* A gozsasági kapcsolatok meg ererrtéae te^éasetes szükségletünk netrcaak nekünk 9 de egész Európának s elsősorban a körülöttünk leve álla máknak ^Htasea ét remélem* b*gy s legjobb uton vagyunk arro/ v h-gy a gazdasági tepas*la t-k felvéteesezekc Bz kötelességünk magunkkal és azokká, ssembe n,akik a tőlünk elkapós «*lt területeket lakják, ak&kről nekünk sohasem szabad meg feleűkezmünk s ha el is vagyunk tőlük szakitva» - A gazdasági kapcsolatok megteremtése mellet nem fogunljjsoha megfeledkezni arói a köteles ;egünkről, hogy azt, amit a -trianoni béke a maga szük keretei kőz ót biztosit ..véreinknek, a kiseblsógi jogok védelmét a magunk részéről a európai nemzetek af-eopay: jában mindenkor olyan erös aangob, • amilyen erős hangon csak lehet, hangoztassuk és érvényesítjük - A gazdasági kapcsolatok felvételét köztünk és szomszédaink között ma már az antant is kivania és mintegy felszólít ar a, hogy ezeket a kapcsolatokat, egymás közöt" találjuk meg. Amikor a békedelegáció kint, volt Parisban, hangoztat uk hogy nem jo a béke megkötésére a me-j; nem hallgatás ir la mert ebből óriási, bajok fognak származni.Akkor kívántuk és hangoztat.- uk azt, hogy ültessenek bennünket szomszédain!; ni egy asztalhoz és engedjék meg, hogy a köztünk levő függő kórdéneKet öt tárgyaljuk, A béke megkötésének ez az igazi módjai Ma mar raegjot a belátás, Ma re az útra térnek későn bár, de reméljük, hogy még nemteljesen későn. - Elsősorban azok a kérdések állanak raaelőtérben, amel.yel.-et Ausztriával kell. elintézni. Ausztriához évszázadoknak történelme kapcsolt minket. Voltak közös harcok és közös törekvések. Sokszor nem szívesen haladtunk egymás roeUet: dmégis együt haladtunk és számos olyan kapcsolat létesült Ausztria és Magyarország népe közt, amely barátságos volt és amelv a két népet közeleb hozta egymáshoz 0 Azt hiszem, mindkét kormánynak az osztráknak es a magyarnak egyaránt az volna ma a teiadata, hogy .0-2-e'Kuöl a kapcsolat okJvói azt hámoz a ki ami ijisziios, ami koiuoiy érték volt mert hegv ha azokat a momonlu* raokjt hámozzuk ki, amelyek bennünket elválsztot ak, ez seu 1 nekünk.sere nekik előnyt nem hozhatnak. A kérdések, amely k Aasztriávalelintezondok, a 'rianoni béke kereteit raes ze tul- > iialad.iák. Mi. akik av al a békével foglalkoztunk, akiknek
