Napi Hírek, 1920. október/2
1920-10-30 [0002]
GRÓF APPONYI ALBERT SZtóSFMÉRVÁROTT. A Magyar Távirati Iroda ielenti: Szombaton délelőtt nagy ünnepségek között iktatta be díszpolgárai közé Székesfehérvár város* közsryülése Apponyi Albert" grófot. Reggel érkezett Apponyi Székesfehérvárra, hol a p lyaúdvaron hagy küldöttség várta, melynek eléd Simon Sándor városi tanácsos íídvözölte. Az üdvözlés után Apoonyi meleg szavakkal mondott köszönetet, majd a város hintaján volnult végig a városon* a városházára . Apponyi fogadására az egész város közönsége kivonul az utcára. Mindenütt díszesen föllobogózott házak, virágokkal díszített ablakok és erkélyek várták az illusztris vendéget, az útvonalon pedig a közönség ezrei nemzetiszínű lobogókat lengettek a bevonuló Apponyi elé és virégokat hintettek kocsijára. A városháza kapujában Zavaros Hadár dr . polgármester ^fogadta Appony.it és üdvözölte őt, maj d Apponyi Károlyi József gróf társaságában a közgyűlési terombe ment, ahol előbb a po3bgárm3ster mondott meleghangú üdvözlőbeszédet, megemlékezvén Apponyi közéleti munkásságáról, arról a kiváló férfiúról, akinek diszpolgársága a városnak nagy dicsőséget jelent. Ezután Apponyi Albert grófi'szólott 0 Mindenekelőtt köszönetét fejezi ki Székesfehérvár közönségének azért a megtiszteltensért, amelyben a nemzet nagylelkűsége nyilvánul megy amuly akkor is jutalmaz, amidőn csak sikertelen jóakarattal és munkával áll szemben. A nemzet számt) t ad magának arról, hogy akikor a magyar békedelegáció Parisba indult, sorsunk mar meg volt pecsételve, az összes hatalmak elhatározásai végleg megállapítva, ugy, hogy fogható eredmények elérése oly irányban, ho^y habáraink nálunk nélkül történt megállapítása megváV ozzék, abszolúte ki volt zárva-. Amit elérni lehetett, tudniillik hazánk erkölcsi helvzetének javítását, az el is éretett. Ez az eredmény pedig két föltevésen alapult,, amelyet meggyökereztetni sikerült: Kulturföiény«]nk átérzéséh és az állami épületünk nagyobb szilárdságába vetett bizalmunkon. Ezen a kettős bázisunkon nyugszik Mag3 r ar országnak az a nemzetközi poziciója } amely tfedji hatalmi állá-mnk visszanyerésének kiindulópontja lehet, Ha alig lehet másról szó, mint ennek a kettős bázisnak megszilárdításáról, Lélektani lehetetlenséger, várnak azok, akik azt hiszik, hogy ez a békekonstrukció, amely csak most keletkezett, békés eszköz Öklel külső legfőbb körvonalaiban hirtelen gyökeresen megváltoz• tatható lesz. Más, mint békés eszközökre pedig ez a kifáradt, ezer sebből vérző nemzet miként gondolhatna? Azokról a kilátásokról . amelyekre a nagyhatalmak fognak a békeokmányt kisérő levelek alapot nyújtott, ma sem mondok le, ,d?e az sem csüggesztene, ha ennek a reménynek teljesülése is halasztást szenvedne. - • Ma még az a hangulat uralkodik a szomszéd államokban*! amelyek a mi rovásunkra növekedtek, hogy nyereségüket mindenáron maguknak biztosítani akarják. Innen az úgynevezett kis-entente. amelynek keletkezése talán válasz túlnyomóan megnyilvánult reménykedésekre. Ma az entente nagyhatalmainál is még a háborús mentalitás uralkodik, tudniillik a legyőzött, . j. szagok megerősödéséhez fűzött aggodalom hangulata *s a le*öte 1 ezettség érzete azok iránt a szövetségesek iránt, al.ia lényegesen előmozdítót iák az entente győzelmét. Wero lehetetlen, L ogy ezek a hangulatok rövid idő alatt meg meggondolásoknak, esetleg messzebbrelátó megfontolásoknak engednek maid tért. Hiba volna tehát magunkat a közeljövő tekintet ében táplált reményeknek átengedni. És talán azért állott be a kelleténél nagyobb lehangoltság, mert, érthetően bár,, de tévesen, mi a reményeknek engedtük át magunkat. Még nagyobb hiba volna azonban, ha most az ellenkező végletbe esnénk ós azért, mivel olyan vállalkozások nem látszanak teljesülni, amelyek inkább halálig sortéit nemzeti önérzetünk tiltakozásából, mint a. helyzet igaz megfontolásából eredtek, most már a csüggedésnek engednők ét magunkat. Azok a lélektani tényezők, amelyekre előbb utaltam, minden esztendővel veszítenek energiájukból és mindinkább be fog bizonyulni annak a folytonos erőfeszítésnek a lehetetlensége, amely természetellenes alkotások föntartásához szükséges . Pedig természetellenesek ezek az alkotások, amelyek Magyarország rovására létrehozattak. Egyetlenegy éle|t>principium sincs eg-yikökben sem. Nemzetiségi tekintetből ép oly kevertek, mint amilyen a régi Magvarország volt. De azonkívül ellene szolnak a geográfia, a gazdasági egymásrautaltsag.es . a kultúrai egyensúly törvényeinek, az összes történelmi hagyományoknak, szóval mindannak, ami természetszerű, organikus egységeket hozhat létre. A bomlás magva bennük van. S ugyanaz, ami náluk bomlást okoz, természetes vonzóerőt alkot a régi Magyarország megmaradt centrumához. Minden attól függ tehát., hogy várni tudjunk, nem tétlenül, de az elhamarkodastugy lelkünkből, Dint tetteinkből száműzve és hogy ennék a centrumnak, ennek a megmaradt Magyarországnak vonzóerejét, azaz: szilárdságát megóviuk, biztosítsuk, érezhetővé tegyük, Ss as, amiben minket senki Mg nem akadályozhat. de,a közvetlen ellentétes érdekueket kit éve, senki megakadályozni nem. 13 «fo r ? Bz az. ami Jtizaroií.* tőlünk függ, amit'a külpolitikai nelyzat minden h4lfa*flitol fuaaUjnfQ munkálnánk és aainek.munkálásában a külpolitikai hullámzások felett uralkodhatunk. Sz az, ami nélkül a távollevőtől is hiába pmélunk bármxt, aminek alapján azonban az idö és dolgok taiaéaaata raucft* agéaz^" ságal mafíattuQk dolgozik. Ha külpolitikai beiyzetunk ma keoTejotlanabb* aek látásik, mint ami Íven még agy pár hónappal ezelőtt *oi*.j&kor "alán a imd a rovására iranacf, hogy- a belpolitikai megj silárdulás terén oeiÍ^latunkmaga#s«en azokn^ryárakozásoknak amelyeken tekintélyünk e.-alkadéaa felépülni rajtunk áll; ho&< ezen segítsünk, jjg Hlriíifi t*. íiémalvak a csalódottság,,mások a károrom éráéséval, t*intenek, rtoijiiol la-
