Napi Hírek, 1920. október/2

1920-10-30 [0002]

lám nen eléggé mérxe gaxa.it azoka t a roppant nehé ősegeié £. amely afck*i a Jiáfem háború után a két forradalom csapásain, a társadalmi felforgatás pus-ztitáá. sain, a közjogi rend folytonosságának laegsaakitásin éa a osonkitás fajdal*. , Eián zaresztuLnerit utimaa tünknek küzdenie kall* Aki ezeket kellőkép mérlege.! t «4 éa méltányosan akarna itelni, annak talán inkább csodálkoznia kellene, nogy' agak annyira is vagyunk, amennyire 7 agy a ok* mintsem pálcát törni felet tant aulát", ami közállapotainkban még h ián ve a és kifogáséiba tOj söi nyílig tm mondom, elité IhetöJjíi azonban nem lehetünk könnyan megelégedve bnmaf

aakkal. A mi hniyzetünK nehézségiben ne keressünk mentségeket, hanem in~ ito okaikat ,erőnk telje sebb megfeszítésére és összes ere tényezőink egyesi ••téaé re » « „ai Mi

f

él a helyzetünk, minél őrfásabbak a feladataink .annál meg bocsa j ihatatlanabb, ha azok megoldásába nem Tanunk be ^f?SrSi

r

íf?f 1 Ó

? *

cli

í

ik8i «ró'tényezőt

$ amelylyel rendelkezünk, í ^!Í

at

?

£n e3r

Pleaivitá30kat nemcsak nem használjuk fal azok ^szeaéget.hanem egymás elleni küzdelemre pazarló erőkészfc&tünk0«^ .barmit la* A basa elleni bta a régi ellentétek f elete ven itéae ífttíifr

1

? ffl9

S

ter

öiatése olyan tényezők között, amelyek e haza uijá születésén ás megerősödésén dolgozni akarnak* Jj& 13 n^liráwííáí ífÍÍÍ?

tfa

+

k

i

1

fíf

£lic

» bogy,ÉBár az egyszerű kö szönetxsajuőáa nyilvánítás határán tnlmeriéem, nem anextam arról,, ami ebben a pil- lanstban a.lelkeket elfoglalja? a béke ratifikációjáról, Illetőié* hogy nem esen a témán kezdtem beszédemet, Snnek oka azonban egyesemen az, bogy én ennek a bizonyára fájdalmas cselekménynek nemtu- üí !?ÍÍ!

B *

Zt ^*

en

yi

s

Ses fontosságot, amelylyiel ezt érzelmeink-" 515.! , aE,zasa ?«l

r

&bazza. Ha az elvesztett háború folytán előállót körülmények nyomása ezt az igazság talán békét, amely soha bele nem ÜSS ! ^nkkényszeritették, akkora ratifikáció nem * 58fka- íílifnii

40

; SR elintézésének egyik, bogy ugy mondjam büSok 2íií? v 1 f * ^f

17 sem 3 óban>< rpsseban kilátásainkén, reSÍSÍ^ÍS? trekvéaeinknek nem változtat. Érthető', hogy ez aforoaajg, amely nemzetközi jog szerint bef.jezetté tiszi a bókesserzőfelh*3%3% ^ jelentőségét tsbát senki sem tagadhatja! ijwí felkorbácsolja mindazokat a szenvedélyeket, amelyek a ránk kánvZ^Xt ^? trágyáinak. Érthltő éa Jogsí, kStaégbe keiíeí!tír¥i??í/síí'

1,8n ** df? a ^iggaőt mlgfontolés nem lát a ratifikaolóban sem ujabb katasztrófát, sem ujabb megaláztatást hanem csak végső mondatát egy fejezetnek! alelyet if kSÍ zéfni ?ifív^S?;*

1

"?"^^?** szebb

' biztatóbb, dicsőbb fajfzeteií mlg£t?H*^l?*

e

í

te

l

ós 1062,18 a ratifikáció arra, hova salyiítünk Jteüjünk. türelem, elszántság, munka és benső egyetértés AI* + !£

B

£ nea ak

*S$ tapssal és éljenzéssel fogáét ák Amjonvi Albert gróf beszédét .g

jközgyuléa még tar

tA '•••"S* *«P°

a

yi Berlin, október 30. A birodalmi gyűlés áltamháttartási bizotts^nak,tegnapi oL^J élesen megitattak Hormos birodalmi élelmezésügyi miBírzteJ . el ion JPw zett támadásokat. Heinze birodalmi agM^RÍJ^ÍÍSÍ^ " lentést tett a pénzügyminiszterrel közösen lefolytatott vizJgtla* eredmlnyéiBÍ. A miniszterek arra az eredményre iutottak h«i>v az élelmezésügyi miniszter nem volt jo«ositva a kifo4s4t »tofcé*mia*mkm± kiadásokat teljesítem, termes Siniszíe? ezután védekezett a

vftát azonban nem fejezték be, hanem csak kedden folytat jak. /Mii/ Berlin, október 30. Az országos törvényszék polgári osztálya a független szo(iali tapart pártkasszája kttrü'l fölmerült vitában tegnap mondott íteletet, h S

:

intimttman és^Zietj^aJ^nti bizottság ^f"

1

?*

1

^ . tlSj&A miWWF bankcáge^nél lelek gmszegeK roxoj^ rendé ike zhe t ne k. /MT1/ Berlin, október 3ÓI A Berliner Tageblatt jelenti Baselból: A milanói SecVplo párisi ,loyelez

0j

ie s^int a francia közvéleményben mindjobban észlelhető a békeszerrpvi7i diáért; indult mozgalom. Ha ez az áramlat ma mefísaronpoítnnistrokokra vezetne*A vissza, mégis nagyon ISLten tufáulvra teh-t szert. A francia sajtó többsége hőkölt áraztathat lanul a békeszerződés re ~ vial3ja ielHaladnak. Franeiaorszag a dslgok e ^rduj^ tánál nem akar li^ül maradni, •?y«

1

»J*2íS^lÍaíSSSw 1 Q'niát érdekeinek Kárára változhatnak e* OKIVOJ. elszigetelve SSaanaTÍ t^tín id^t az alapoj és barátságos revizióbak kedvez. /Ml/ m B é c s . okt. ?0. / A-MII* ma gán jel öntése«/ A SejLea Wiener fagblattnak jelentik liláásiból: A Secole párisi tud '„--tója, aki benfentes ember a ftnai d Oysayn, azt irja, bogy a francia közvéleményben félreismerhetetlen mozgalom mutatkozik a bikeszerződ#s reviziója éx-dakében* Ha ez az áramlat valószínűleg pusztán eportimista okokból keletezett is, mégis túlsúlyra juthat* Slranoiaorsság hangadó sajtója is elisreri már, , bogy feltartozhatatlanul baladnak a békeszerződés revizióje felé, ffranciaerszág a dolgokxigjrittsa; ilyedtén fordulatától nem akar távolmaradni, mert különben a szerzőödst az ő érdekei ellen változtatnák meg és Ő magára maradna 9 li

!

érkezett mér az időpont a barátságos ás kedvező revízióra* Berlin* okt, 30«. A.Hordd^utsohe Allgemein© Zeitungnak jelentik Rómából: Mint a népszövetéég ols sa képviselő ja közli, SxbsxKts a genfi teljea ülésen tárgyalni fognkk arról a kórdésrCl igyyxknx is, hogy az Sgyesült Államok a ryersonyag hiány megszűnt -ti sóra gazdasági "szolidaritást vállaljanak,, továbbá, hogy a népszövet ság kebelébe Németországot is felvegyék. Berlin, okt.. 30«, Aljivataloa lap rendeletet közöl a birodalmi elnök választásáról, A rendelet a végrehajtási utasításokat tartalmazza* A rendelet lehetőleg a birodalmi gyűlési választások : rendjéhez igazodik, da figyelemmel van a legutóbbi hirodalmi gyűlési válasz iá soknál szerzett tapasz tálatokra* Az alapelv az, hogy az eljárást lehetőleg egyszerüsitéék ós olcsóbbá tegyék, továbbá, a választás rendjét nagyobb mértékben decentralizálják, A birodalmi elnök megválasztásának időpontját még nem állap it01ták meg. /MTI/