Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915
8 A magyar katholikus egyház országos törvények által biztosított, nyugalmas helyzetben élte át a 18. századot és a 19.-nek első felét. A josephinismus sivársága nálunk is megakasztotta a hitélet fejlődését. A békóba vert Egyház, a részben josephinista szellemű papság gyakran még a jó- akaratú lelkeket sem vonzotta az Űr Jézushoz. Ennek folytán sokaknál jó talajra találtak a francia forradalom eszméi, melyekkel telitve volt a kor athmosphaerája. Nálunk különösen a múlt század 40-es évei a forrongó eszmék korszaka, 1848—49. eseményei ez eszmék vulcanicus kitörése. Az eseménydús tizennyolc hónap nehéz, lázas álomként vonult el az ország felett, utána új helyzetre ébredt a nemzet. — A forrongó korszak nem volt a katholikus hitélet mélyítésének kora. A korszellem érdeklődése másfelé irányult és mialatt a nyugati országokban a francia forradalom rombolásának visszahatásaképen részint politikai színezettel, részint anélkül, hol helyes, hol téves utakon katholikus szellemű mozgalmak kezdtek jelentkezni, nálunk ilyen irányzatok kívül állottak a közérdeklődés körén. A 48-as mozgalmakra a magyar katholikus Egyháznak kevés befolyása volt és úgy e mozgalmak idején, mint azok leveretése után a magyar Egyház legfőbb exponensei, a püspökök, megfogyatkozott tekintéllyel állottak az egymásra torlódó események árjában. Ily körülmények közt foglalta el Scitovszky János pécsi püspök az esztergomi érseki széket. — intézkedései, művei, egész működése világosan mutatják, hogy főleg két dologra törekedett: a katholikus Egyház, papság, egyházi érzület, a katholikus hitélet emelésére és a haza akkori, zátonyra jutott politikai helyzetének megjavítására. A nagyszombati főgymnasium megalapításánál is ezen két szempont vezeti az ország főpapját: az ifjúságot az II.
