Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1915

9

Egyház papjainak vezetése alatt álló intézetben a vallásos nevelés áldásaiban részesíteni és ezzel egyszersmind lojális, hazafias érzületű polgárokat nevelni a hazának.

Scitovszky az uj gymnasiumot nem tekintette a régi nagyszombati gymnasium folytatásának. Még később is, 1865-ben, amikor a gymnasium ujjáalapitásáról intézkedik, hangoztatja: »Fundator Gymnasii huius sum ego solus.« Nem is nőtt ki az új érseki tanintézet a régi bencés gym- nasiumból, inkább a seminariumbéli cursus philosophicus kibővítése volt ez, annak kiegészített tanári kara folytatta a tanitást a új főgymnasiurnban. Az esztergomi érseki főegyházmegyének függvénye tehát e középiskola és annak tanári kara.

Ez a tanári kar tehát az esztergomi egyházmegye papjaiból került ki. Scitovszky hercegprímás teljesen megszorítás nélkül akart rendelkezni intézeteinek vezetőivel, másrészt papságának magas szellemi színvonala lehetővé tette, hogy kebeléből megfelelő tanerőket válogasson. A tanári képesítés akkor még Ausztriában is új dolog volt, nálunk még inkább: az államhatalom egyelőre nem is sürgette. Ettől eltekintve a főegyházmegyének sok papja volt, aki általános, classicns műveltségével kitűnt, egyeseknél egynémely szaktudományban való jártasság sem hiányzott. Jeles historikusok a papság soraiban soha sem hiányzottak és a természettudományoknak sok nagynevű munkása is az egy- házi rendből került ki. A világ járása kevesebb terhet, kevesebb teendőt rótt az akkori papságra, önművelésre bőségesen volt ideje, alkalma; a paphiány sem jelentkezett még. Az alapitó primás tehát minden különösebb nehézség nélkül kellő számú tanárral láthatta el intézetét.

Még egy fontos körülményt kell itt figyelembe venni : a philosophus, azaz most már gymnasista növendékpapság iskoláztatását. A török világban Nagyszombat az esztergomi érseknek, káptalannak, seminariumoknak, egyházi is-