Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1913
35 programmodba vegyed őket; és ezt türelemmel, önmegtagadással és önfeláldozással teheted meg. 1. Türelemmel. Türelmet kell gyakorolni mindazon, gyakran nagyon is érezhető bajokban, melyek már a hivatallal, mint ilyennel járnak, de amelyek nem egyformák valamennyire nézve. Beteges, ideges állapot, természetes ellenszenv emez vagy amaz iránt néha súlyos teherré teszik azt, amit más nem csak nem nehezen, de szinte örömmel tesz. Mindezekben a dolgokban, K. T., mindjárt kezdetben legyőzhetetlen türelemmel kell felfegyverkezned. Csak ne panaszkodj és ne hallgass nagyon mások panaszaira! Vannak emberek, kik semmivel sincsenek megelégedve, kiknek semmi sem tetszik a házban : egy elöljáró, egy szolga, egy növendék, egy prefektus, egy ablak, egy szék sem — ezeket kerüld! De evvel nem mondom azt is, hogy nem szabad maghallgatni és megvigasztalni kartársunkat, kinek súlyos keresztet kell viselnie; csak azokat kerüld, kiknek mestersége a panaszkodás! De ne beszélj te sem meggondolatlanul növendékeid hibáiról, hanem légy e tekintetben tartózkodó! Lassan-lassan sok minden fog megjavulni. Ebben a folytonos megbeszélésben, rosszalá-ban és befeketítésben — egészen eltekintve a vele járható bűntől — némely prefektus számára igen veszélyes csapdát látok, mert ezen rossz tapasztalataik kiszinezésé- vel mindjobban ellenszenvessé válik hivataluk. S mi e hangulat gyümölcse? Elégedetlenség és gyanakvás, bosszúság s elhamarkodás a büntetésben; végre egyenes igazságtalanság s hanyag kötele ség teljesítés, mivel — mint mondják — úgy is eredménytelen minden. Még sok másban is fogsz türelemre szorulni, mindabban, t. i. amit meg nem javíthatsz vagy rögtön meg nem változtathatsz, ahol idegen s saját fogyatékosságod állnak utadban. Elég! A nevelésre s főleg erre is áll az apostol szava : Patientia autem opus per fectum habet. Csak ezt akartam itt mondani. 2. Önmegtagadással. Erre szorulsz mindenekelőtt az elöljárókkal és a társakkal való érintkezésben Az elöljárókkal, hogy hiven teljesítsed rende- leteiket; a társakkal, hogy egyetértőén működjél velük. Vannak prefektusok, akik ha még oly fiatalok és tapasztalatlanok is, az ő szakaszukban mindjárt az egyeduralkodó szerepét játsszák. Ezért bújnak el növendékeikkel az idegen sz:m elől. Senki — még az elöljáró se — tudja, mi történik; mindent maguk akarnak elintézni. Ez már nem buzgó‘ág, hanem féltékenység, nem önállóság, 3*