Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1913
hanem büszkeség és bitorlás. Biztos, hogy társainkkal szemben is okosan kell viselkedni, de nem szabad elzárkózni. Ami pedig az elöljárókat illeti, nem szabad előttük titkolódzni oly dolgokban, melyek az egész intézetet érdeklik. Nem lehet itt kitérnünk mindazon esetekre, amelyekben érintkezésünkben önmegtagadást kell gyakorolnunk; ezért csak egészen általános megjegyzést teszek. Kérdezd előbb magadtól, vájjon magad is gyakorlód mindazon erényeket, melyeket napról-napra, sőt óráról-órára oly kérlelhetetlenül megkívánsz növendékeidtől s ha lelkiismereted tagadólag felel, akkor szedd össze magad s mutass jó példát. Hiszen szégyen, sőt igazságtalanság, ha olyasmit kívánsz a gyermekektől, amit magad nem cselekszel. 3. Önfeláldozással. Nagy titok; t. i. hogy egész személyiségünket kell növendékeink érdekében latba vetnünk. Oly titok ez, K. T., melyet ismerned kell; mert ebben rejlik még oly munkák sikere is, amelyek minden emberi képességet felülmúlnak. Kezdjük a legegyszerűbbel, avval, ami mindnyájunkhoz legközelebb esik! Gondolsz-e még arra, hogy mikép töltötted tauuló éveidet? Mennyire vetted igénybe magad is elöljáróid, tanítóid, prefektusaid türelmét ? Mennyit köszönhetsz gondosságuknak és szeretetüknek ? Miért játszod most az „irgalmatlan szolga“ szerepét? Tán emlékszel arra is, hogy társaiddal való érintkezésedben hibákat követtél el, hibákat, melyeket megbántál ugyan, de még jóvá nem tettél? Lásd, most van alkalmad, hogy saját növendékeidet óvjad gondos felügyeleteddel hasonló hibáktól s így jóváteheted azt, amit vétettél. Miért vagy hát oly lomha a felügyeletben ? Aztán nem tapasztaltad magadon is, miként szokott a kisértés a tapasztalatlan, gyanútlan gyermekiélek felé közeledni ? Használd fel e tapasztalatodat mások érdekében. Hiszen azért adta Isten és tedd ártalmatlanná a kisértést. S imel Egyik növendék csendes órában kitárta előtted szivét; sivárnak látszik; rabságban sinlik s nincs bátorsága, hogy széttörje e bilincseket, bármily nyomasztóknak is bizonyulnak. Ember vagy s hasonló kisértések előtted sem egészen ismeretlenek, lehet, hogy tán néha-néha nagyon is kell velük küzdened. Nem volna-e jobb, ha ahelyett, hogycsak néhány olcsó tanácsot adsz, melyek hatásában magad sem tudsz igen hinni, odamennél a taternákulum elé, hogy e szegény gyermekért saját kísértéseiddel áldoznád fel magad a lelkek pásztorának? Bizonyosan el kellene hinnie az Üdvözítőnek, hogy komolyan veszed nevelői hivatalodat s akkor megszen36
