Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1910

78 Erzsébet múzeumot, a nemzet kincsét, s otthagyja a kalapját. A né­met kalauz majd talán néhai trónörökösünk, Rudolf vadászkalapját mutatja be benne a kiváncsi látogatónak. Délután megnéztük a főváros egy másik büszkeségét, a duna- parti nagy nemzeti palotát, az országházat. Nagy méreteivel, impo­záns bejáratával s kupolatermével, nemkülönben pazarul gazdag s kényelmes berendezésével mindenkit elragad, aki látja. Megállja a versenyt bármely nemzet parlamentjével. Érdekes látványt nyújtott még a vásárcsarnok. A vasárnap a kongregáció nagy napja volt. Már délelőtt lélek­emelő ünnepnek voltunk tanúi: harmadfél ezer kongreganista zász­lók alatt csendes áhítattal közeledik a szent mise alatt az Úr asztalához. Jobbról a férfiak s ifjak (kik nagyobb számmal vannak), balról a nők s Márialányok. Van még férfi szív s női kebel, mely szeretettel dobog az oltáriszentségben rejlő Jézus s Nagyasszonyunk iránt. Kivonuláskor megcsodálták zászlónkat, mely legszebbnek bizonyult a Bazilika összes zászlói közül. Reggelinket a Miramare kávéházban fogyasztottuk el, még pedig a „Veresterem“-ben, az „Ördögtársaeág“ fészkében. A szoba egyik sarkában ott díszelgett egy feketekeretű jegyzőkönyv, mely megrótta Rosenblüh Mózest azért, hogy köszönni mert egy cégéres klerikálist. Aláírva Ebstein Náci jegyző és Lederhosen Jakab fogalmazó. Otthagytuk névjegyünket: üdvözli őket a nagy- szombati diákok Máriakongregációja. Bizonyára tömjén füstösnek találták a Jakabok az este a vörösszoba levegőjét. A délelőtt folyamán megtekintettük a gyönyörű Margit szigetet meg a Mátyás templomot a halászbástyával. Eredeti typusra ismer­tünk a halászbástya kalauzában. Nagy gravitással lépkedett előttünk. Bemutatta magát: ez az úr majd megmagyaráz mindent. Kérdő tekintetünkre kegyesen igenlőleg bólintott. Felvezetett s kezdte tört magyarsággal magyarázni a vidék kiemelkedő pontjait. Ez ott a Gülbaba sírja a rózsadombon. Ki az a Gülbaba? kérdi fölé­nyes tudással. Ugye nem tudják ? No majd megmagyarázom Mi meg egyre tágabb kört vontunk körülötte, mert hát alkohol úgy párolgott belőle akárcsak ép akkor húzták volna ki valami pálinkás hordóból. Szinte páratelt, 'ködös lett a levegő a közelében. Délután a városliget ezer látnivalóiban gyönyörködtünk. Ebédünket Brückner József vendéglős úrnál rendeltük meg. Felismerni benne a tőrőlmetszett, tetőtől talpig becsületes, igaz kath. bajor embert. Csupa készség, csupa szeretet, hiszen derék

Next

/
Thumbnails
Contents