Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1910
49 15-ével s kiki minden hét elején más-más tizedet kap oly formán, hogy együtt elmondják mindennap a teljes rézsafüzért. A rózsafüzér szekcióval egyidőben létesült az engesztelő áldo- zók szekciója is. A hó folyamán mindennap egy-két tag szent áldozáshoz járult, hogy annak feláldózá^ával némi elégtételt szolgáltassanak az Ur Jézusnak a mindenféle bántalmakért, hidegségért, közönyért, mellyel a szeretet szentségében, az Oltáriszentségben sokan illetik. E két szekció mellett, mely mindkét kongregációban virágzott^ a kisebbek felkarolták a Jézus szent gyermeksége müvét, — mig a nagyobbak az apologetikus szekcióba tömörültek. Az előbbi szekció tagjai azon voltak, hogy 10 — 15 tagot toborozzanak akár a diákság köréből, akár másutt, oly tagokat, akik kötelezik magukat, hogy minden hó elején legalább is 2 kr. fizetnek. Amellett szorgalmasan gyűjtötték az elhasznált bélyegeket, levelezőlapokat, szivarvégeket . . . úgy, hogy ez idén még nagyobb összegeket küldhettünk a központba, mint tavai. Az apologetikus szekció, mely tagjait a VI—VIII. osztályból toborozta, praktikus hitvédelmi témákat vitatott meg. A tagok közül valamelyik elvállalt egy tételt, azt 15—20 p. felolvasásban ismertette, mire mindjárt belemegeledtiink a tétel megvitatásába. Arra helyeztük a íősulyt, hogy megtanuljuk, mint kelljen visszavágni a logika élesre fent kardjával s zavarba hozni az ellenfelet. E szekció igen időszerű, mert a szünidő folyamán nem egy nagyobb diákot környékeztek meg különböző ellenvetésekkel. Az ügyes vitázó mindig elérheti azt, hogy legalább is hallgatásra bírja ellenfelét. Kongreganista öntudatunk fejlesztésére nem csekély hatással volt az első országos Ivlária-Kongregációs kongresszuson való részvételünk. Erről más helyütt számolunk be. Hogy egy-egy lökést adjunk lelki életünknek és fokozódottabb érzelmeket váltsunk ki, két nagyobb tagavatási ünnepet tartottunk ; nov. 19.-én Nagyszombat városi fogadalmi ünnepén és május 28.-án. Az első alkalommal 15 új tagot vett fel ngys. Znamenák István, kanonok úr, az ifjúság áldott lelkű atyai barátja, aki fáradságot nem kiméivé minden áldozatot meghoz, mihelyt az ifjúság testi lelki javáról van szó. A beszédet a P. Prézes tartotta meg, ki a Regnum Marianum kettős eszméjét fejtette ki. A máj. 28.-i felvételt nagys. dr. Halmos Ignác úr tartotta meg, aki ifjú hévvel, izzó lelkesedéssel fejtette ki a gyönyörű hasonlatot, mely a kongreganista szivét az oltárral állítja párhuzamba. Szép 4
