Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907

ä

módon rámutatok a füzetke tévedéseire, hogy azután a be- ló'lük levont következtetések teljes értéktelensége is kitűnjék. Az ifjúságra való tekintettel történik az is, hogy megjegyzéseimet az iskolai értesítőben közlöm, mert így nagyon meg van könnyítve a hozzájutás.

Talán nem lesz érdektelen, ha füzetkénk általános jellemzésére és hozzászólásom illusztrálására a Prometheus német folyóirat egy idevágó cikkéből néhány igen találó helyet idézek. A cikk arról szól, hogy a tudomány népszerűsítése sokszor épen nem szakavatott kezek által történik, s igy folytatja:

»Ma mindenki azt hiszi, hogy hivatva van a nehéz munkán együttdolgozni, s ha néhány népszerű könyvet elolvasott, joga van kételkedni, bírálni, elismerni, elvetni; mindenki hozzá akar szólni és kívánja, hogy meg is hallgassák. В ha aztán az ilyen emberre nem hallgatnak, ha valamely folyóirat hasábjai számára meg nem nyílnak, könyveket ír, amelyekben elégedetlenségét kifejezi, a tudomány képviselőit megtámadja és maga mint üldözött igyekszik föltűnni. Mivel semmit sem tanult rendszeresen, a tudománynyal csak nagyon fölületesen foglalkozott, talán sokat olvasott, de csak igen kevesett emésztett meg, azt hiszi, hogy maga kovácsolhat elméleteket és hipotéziseket, föltéve, hogy a szükséges fantáziával rendelkezik; és mivel nála épen az alapos tudás teljesen hiányzik, előtte a minden szakemberre nézve közönséges tények ismeretlenek és minden önbirálat hiján van, nem veszi észre, mily hamis következtetésekre jut és mily tévesek bizonyításai, amelyek elméleteit támogatják.« Majd lejebb : »Az utolsó évek gazdagok ily jelenségekben. Nagyhangú reklámmal könyvek kerülnek a piacra, amelyeknek már a cime magas lóhátról azt ígéri az olvasónak, hogy szabad, minden csodadologtól ment természetfelfogásra vezeti .... Minden meglévő fel- forgattatik, miden elmélet, amelyet a tudomány elfogadott,

1*