Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907
21 Botanikai séta a bresztoványi erdőbe 1908 május 12-én. Részt vesz 55 IV. osztályú tanuló, Hudyma Emil főgymnáziumi tanár vezetése mellett. A délutáni vonattal Lócz—Bresztovány-ra érve az erdőbe siettünk, ahol csakhamar gazdag növény-zsákmányra tettünk szert. Alkalmunk volt tapasztalni, hogy a kis Alföld erdei flórájának melyek a legfeltűnőbb tavaszi képviselői. A gyűjtés után elrendezve botanizáló táskáinkat a nap hevétől elcsigázva a szó valóságos értelmében megrohantuk Felső Lócz-ot, ahol néhány, jobb módú parasztházban kedélyes tejuzsonát rögtönöztünk. Majd a vasúti vágány mellett katonás léptekkel, vidám énekszó mellett hazafelé bagtattunk. Gyűjtött növényeink: Carex praecox, Carex tomentosa, Bromus sterilis, Alopecurus pratensis, Covallaria maialis, Polygonatum multiflorum, Paris quadrifolia, Ranunculus acer, Ranunculus auricomus, Ranunculus repens, Viburnum Lantana, Stellaria media, Cerastium vulgatum, Veronica hederaefolia, Pulmonaria officinalis, Viola persicifolia, Viola canina. Lamium purpureum, Lamium maculatum, Lamium amplexieaule, Asperugo procumbens, Alliaria officinalis, Cardamine pratensis. Tourista kirándulás a Visokara 1908. május 21-én. Részt vesz 33 VIII. о. t. Hudyma Emil, Dr. Marton József fögimnáziumi tanárok és Jurka József praefektus vezetése mellett. Reggel 5 óra 22 perckor indultunk Nagyszombatból Modorra, ahol társas szekerekre ülve a városba hajtottunk. A templomban elmondott reggeli ima után a Posta-szállóban villásregeliztünk. Ezután ki-ki felszerelte magát a hosszú útra, amelynek végső célja volt a Kis-Kárpátok legszebb csúcsának, a Visoka-nak megmászása. Hátzsákokkal, palackokkal felszerelve izzó napsugárban, fél 8 órakor reggel indult meg a tarka képű karaván Modor városából. Útközben oly jóízűen folyt a társalgás, hogy észre sem vettük, miként kerültünk fel a várhegyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a modori síkságra. Mivel a várhegyről az út bizonytalansága miatt nem mertünk nekivágni a Visokanak, célszerűnek tartottuk visszamenni a Harmóniára, a visokai tourista út tulaj donképeni kiindulópontjára. A karaván nem igen zsörtölődött a kitérő miatt, mert kedves meglepetésére szolgált, hogy a Harmónián jégbe hűtött sör is kapható. Negyed órai pihenő után felmentünk a Sandra, innen a Babára, majd az erdők sűrű lombsátora alatt gyönyörű szerpentineken, a szénégetők füstölgő buckái mellett a konyhába vezető kocsi útra. Már dél felé
