Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1906
3 lelkihangulatát találóan jellemzi egy francia főúr. »Az izgatottság — írja Bachaumont emlékirataiban — oly nagy volt, hogy a hívők az érseket arra kérték, rendeljen el egy 40 órai könyörgést a borzasztó vízözön elhárítása végett. Laplace is elismeri Whiston feltevésének lehetőségét: »A Föld tengelye és körforgása megváltoznék, a tengerek elhagynák régi medreiket hogy új egyenlítő felé tömörüljenek ; az emberek és állatok nagy része elveszne az általános vízözönben; az emberi ipar minden remekműve rom- badőine.« Ezek a veszedelmek következnének be ha némely üstökös Földünkkel összeütköznék. Mielőtt Földünknek egy üstökössel való találkozásának következményeit tárgyalnám, egynéhány megjegyzést kell tenni az üstökösök alakjáról, méreteik, sebességük és vegyialkatukról. Az égboltozatán megjelenő üstökösök kezdetben mind egyformák; kerek ködfoltok melyek mozgásuk folytán fedezhetők fel. E mozgás ellipszis, parabola vagy hiperbola pályán történik a Nap körül. A elliptikus pályán mozgók állandó tagjai naprendszerünknek, vagyis a Nap körül keringve ugyanoda térnek vissza a hol felfedezték őket. E keringés idő a legkülönbözőbb: az Éneke üstökösé З’/а év egy 1844-ben felfedezetté pedig 9 havi pontos csillagászati megfigyelés és számítás alapján 100.000 esztendőnél többre van meghatározva. A parabola vagy hiperbola pályán mozgó üstökösök csak egyszer láthatók, s azután ismeretlen cél felé rohanva elmerülnek a mérhetetlen világűrbe örökre. A Nap felé közeledve a kezdetben kerek alakú üstökös képe megváltozik; egy fényes mag fejlődik, melyet világitó ködszerű üstök vesz körül; ez később csóvát ereszt. A Nap körül keringve a mag egyre fényesebb lesz és általa vonzatik; a csóva, valószinűleg a Nappal ellenkező elektromossággal bírva, tőle elfordúl. E taszítás oly 1*
