Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1906

11

vádolták, mert a Napot földi anyagokból alkotottnak képzelte. Schreiner, egy XVII. századbeli jezsuita a napfoltokról tett észleleteit csak álnév alatt tehette közzé,mert az akkori bölcsészet a Napot a legtisztább és tökéletes testnek állítá.

Tagadhatatlan, hogy a Nap éltető' sugarai nélkül minden megmerevednék és halott lenne; az ó' létük az »Élet,« megvonásuk »Halál.«

A napsugarak Földünkig oly utat futnak be, melyet a szakadatlanul haladó expressvonat csak 270 óv múlva tudna megtenni, s ennek dacára energiájuk oly nagy, hogy gépeket képesek hajtani. Ma is használatosak már ily nap- mótorok Kaliforniában, de a szénnek rohamos fogyása móg- inkább inti az embereket új energia források kutatására. Közelfekvó' a gondolat a Nap energiáját felhasználni s nem lehetetlen, hogy valamikor napsugárral főzünk, melegítünk s hajtjuk gépeinket. A Nap felszínének kis része annyi hőt sugároz ki, mely északi sarkunk összes jegét nemcsak megolvasztaná hanem gőzzé is változtatná; az egész felszín pedig másodpercenként 300.000 trillió lóerővel egyenértékű munkát szolgáltat. Az egész emberiség összes gépeivel a világ kezdete óta talán nem dolgozott ennyit.

De bármily mérhetetlen nagy is a Nap melegmennyisége, van pillanat melyen túl többé nem fog ragyogni, hanem utolsó sugarát is, mintegy búcsucsókját elküldve a Földre, ezzel együtt maga is megdermed s felleli sírját a világűrben. Hogy ez mikor és hogyan következhetik be, azt a fizikustól kell megkérdezni. Miután tudjuk hogy a Nap miből meríti melegét, azt is megmondhatjuk hogy azt meddig teheti.

Egy félszázaddal ezelőtt állította fel Helmholtz német fizikus elméletét, mely szerint a Nap folytonosan lehűlve, kisebb és sűrűbb lesz; egyes részei közelebb húzódnak egymáshoz és fokozatosan nagyobbodó nyomást gyakorolnak egymásra. De minden kompresszió melegnek forrása, s ha