Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1906

5

szorozzuk; a bolygó sebességét pedig Kepler törvénye fejezi ki mely szerint: »A forgási idő négyzete egyenlő a Naptól való középtávolság köbével.« Ily módon lett megállapítva, bogy az 1843-ik évi nagy üstökös sebessége napközeiben 34.000 KI. percenként; ily őrület gyorsasággal bíró repülőgépen másfélperc alatt kényelmesen megkerülhetnők a Földet.

Csillagászati tapasztalat, bogy az üstökös által elfödött csillag fénysugara gyengülés és sugártörés nélkül érkezik a Földre. Ebből azt kell következtetnünk, bogy az üstökösök sűrűsége igen csekély, mert még a gáznemü test is a fényt észrevehetően megtöri. Halmazállapotuk Saturnus gyűrűjéhez lehet hasonló, melynek sűrűsége sokkal kisebb a legjobb légszivattyúval előállított légüres térénél. Ha őszi estéken vizsgáljuk az égboltozatot, igen gyakran észlelhetünk egy- egy hullócsillagot; a kisebbek elégnek a levegőben, a nagyobbak elérik a Földet. Ha a végtelen űrnek ezen üzenet hozói nem is igazolják azon hitet mit a naiv lelkek fűznek hozzá, de feleletet adnak egy lényeges kérdésre: »Miből állnak az üstökösök?« Megvizsgálva kiderült, hogy majdnem ugyanazon elemekből állanak mint Földünk kérge; tehát vas, réz, kén és főleg szén; ez utóbbi néha gyémánt alakban.

E meteorok világos tanúi annak, hogy nemcsak az üstökösök, hanem egész naprendszerünk is egy és ugyanazon ősanyagból van képezve.

A fémek gyakran lekötött gázokat is tartalmaznak; igy Graham egy felolvasása alkalmával a londoni természettudományi társulat termét oly gázzal világította, mely meteor révén jutott a világűrből a Földre.

Miután a szén minden szerves élet alapfeltétele, a meteorok pedig főleg szénvegyületekből állanak, azért némelyek úgy vélekedtek, hogy a szerves élet ezek révén került a Földre s fejlődött azon magas fokra melyen jelenleg áll.