Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905
L. Senecn ethicai aranyigazságai.*) BEVEZETÉS.1) annak nemzetek, melyeknek velökszületett tehetségük az élénk képzelet, amely valami szépet, művészit létrehozni, alkotni, teremteni vágyik. Ilyen élénk képzelettel, művészi alkotásra hajlandó tehetséggel volt megáldva a görög nemzet. Igaz ugyan, hogy első alkotásaik tökéletlenek voltak, de a finom görög elme legyőzött minden akadályt s egyedül önerejére támaszkodva oly tökéletességet ért irodalomban és művészetben, hogy műremekei minden kor mintái lettek.2) *) Az iskolai programmértekezések iránt érdeklődők köre vajmi kicsiny: a műveltebb szülők, a tanuló ifjúság s egy-egy az illető tárgy iránt érdeklődő tanár méltatja csak figyelmére s így ezekben nem kell oly műveket keresnünk, melyek a tudományt egy-egy lépéssel előbbre viszik. Az ily értekezés, már megtette kötelességét akkor, b a oly tárgyról szól, amely e kis körnek vagy csak egy részének hasznos útbaigazítást ád. Felesleges mondanunk, hogy az ifjúság nevelésénél különös figyelmet kell fordítani a szív kiképzésére s megnemesítésére. Erra kiválólag alkalmasak a jó olvasmányok! Jelen értekezésemnek célja ilyen jó klasszikus olvasmányra felhívni egy kis körnek: a tanulni akaró s tudni vágyó ifjúságnak figyelmét. ')L. Annaei Senecae Philosoph i Opera Omnia Lipsiae 1770. Megjegyzem, hogy a forrásmunkák teljes címét mindig az első idézés alkalmával a jegyzetben sorolom el s így külön összegezésüket nem tartom szükségesnek. Justi Lipsii „Flores Senecae“. Posonii 1750. J) Wilkins A. S. „A római irodalom története“. Budapest. 1*
