Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905

mat. — Ma is öt egyházi iró él e kis körből. Ó nem elégedett meg avval, hogy a magyar irodalom iránt érdeklődjék, hogy kisebb cikkeket Írjon és a stylben gyakorolja magát. 0 mindjárt akart használni a magyar kath. irodalomnak és egy csapásra fellépni az irodalom terén. Szinte hihetetlen nagy dologra vállalkozik. Szabad perceit egy vaskos 563 lapra terjedő olasz regény fordítására szenteli és már harmadéves theologus korában kiadja Bresciani »Pápai zuáv«-ját 1886-ban. A sajtó kedvezően fogadja irodalmi működésének zsengéjét, és az összes példányok elfogytak. О megígérte, hogy nem lesz az utolsó. Az első siker sarkalja a munka kedvét és már a következő évben nem kisebb könyvet fordít, mint Stolcz Albánnak, »Árpád- házi Szent Erzsébet« c. művét. (408 lap.) Eger. Mindkét kötet azóta számtalan példányban forog közkézen és az egyház levitáinak hasznos olvasmányaivá váltak. Mindkettő utolsó példányig elfogyott.

A hir szárnyaira vette nevét, még mielőtt kilépett volna az életbe. Szülővárosának püspöke, a jó szívű Peitler Antal, is figyelmessé lett reá. Ha a nagy szünidőben az esti alkony kellemes óráiban, a fejedelmi folyam partján sétált, a püspök mindannyiszor megszólitá őt. Nem egyszer ajánlatot is tett neki, hogy jöjjön az ő szolgálatába, a váczi egyházmegyébe. De Kőhalmi hű maradt egyházmegyéjéhez és 1866. julius 26-án felvette az egyházi rend szentségét, pappá szentelte Scitovszky bíboros.

Első működésének színhelye közel szülővárosához és közel a főmegye centrumához a szép, regényes fekvésű Nagy-Maros lett. A buzgó lelkipásztorkodás örömmel teljes foglalkozása mellett a falusi magányt önművelődésre használta. Jól tudta, hogy a ki másoknak akar használni és szellemi jókat nyújtani, annak előbb önmagának kell eltelnie és sokat tanulnia.

Egy év múlva azután nagyobb kört jelölt ki neki

3