Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905

ezek üt viszont szeressék.') így szerinte Isten és ember között bizonyos barátságos összeköttetés áll fenn, mit előtte a bölcselők nem tanítottak. Eme tanával közeledett a keresztény tanhoz.

Isten jóságából folyik irgalma és béke tűrése, mely oly nagy, hogy felvirrad a nap a jóknak és gonoszoknak egyaránt.") S mivel az irgalomban és kegyességben, Istenhez hasonlóvá lehet az ember: ezt ajánlja tanítványának Nérónak.3) Isten az emberek iránti szeretetből gondoskodik az ő vezetésükről s arról, hogy a valódi erényt megismerjék.

Miként a szerető atya bünteti rossz gyermekét, hogy ezáltal megjavítsa, hasonlókép cselekszik Isten is a leggondosabb atya.4) Eme büntetésre Istent nemcsak jósága, hanem egyúttal igazságossága is serkenti.

Isten mindenütt jelen van s bölcsen kormányozza a világot felügyelve arra, hogy a rend és törvényszerűség, amellyel a világot alkotta változatlanul fennmaradjon.6) így Cicero is: »Semmiféle hadseregnek rendezése, semmiféle növénynek tenyésztése, semmiféle állatnak alakja és tagjainak aránya, nem mutatják a természetnek azt a tervszerű gondozását, mint amit feltüntet a világ. Vagy tehát egyáltalán semmi sincs, amit eszes természet igazgatna — amit állítani képtelenség — vagy pedig el kell ismernünk, hogy a világot, mely minden mástermészeti lényeket ezeknek magvával együtt magába foglal, egy eszes, gondolkozó lény kormányozza s lehetetlennek kell tartani, hogy a művészeteket, tudományokat, ezek mestereit s sok más egyebeket magába * 2 3 4 5

*) De benef. II. 29.

2) De benef. IV. 26.

3) Nullum tamen clementia ex omnibus magis, quam regem, aut qrincipem decet.

4) De providentia cap. I. (3. „Boniin virum in deliciis non habet: experitur, indurat, sibi illum parat“.

5) De provid. cap. I.