Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1905
10 képpen vélekedik: »Kérded mi az isten? A világ lelke; mindaz, amit látsz és mindaz, amit nem látsz«. *) De hát mivezette Senecát arra a gondolatra, hogy az istenséget mint szellemet fogja fel? A világ szemlélete, az abban uralkodó rend és célsze- szerűség. “) Nála az istenség mintegy öntudatos, gondolkozó lény jelenik meg, aki azonban a földi lényektől elütő lényeggel bir. Jóllehet a világban uralkodó rend és célszerűség arra vezette Senecát, hogy egy ezt kormányzó egy Istent ismerjen el s a korában lévő sok istenséget csak az egy Isten különböző elnevezéseinek tartsa,* 3) mégsem szabadult teljesen a polytheismustól, mert majd Istent, majd isteneket említ, csakhogy elveti azokat a lealacsonyító szenvedélyeket, amelyeket közönségesen az isteneknek tulajdonítottak. 4) Seneca és a hozzá hasonló lángeszű férfiak eme lép- ten-uyomon tapasztalható ingadozásaiból — a legfontosabb kérdéseket illetőleg — csak az következik, hogy az egészen magára hagyott emberi elme, ámbár az okokat, ezek összefüggését, előzményeit és következményeit igen gyakran felismeri : mégis épen azokban a dolgokban, amelyek az emberiség örök boldogságával összefüggnek, ez a büszke, gőgös emberi ész a legnagyobb tévedésekbe esik s annak segítségére szorul, ki bátran és minden félelem nélkül mondotta: »En vagyok az út, az igazság, az élet«.5) Seneca tanítja: ez az Is ten jó s maga a világ is jóságának a kifolyása: »Kérded mi az Isten tulajdonsága — mondja Seneca — a jóság?« °) S mivel Isten szeretetét és jóságát leginkább az emberekkel érezteti, joggal kívánja: ') I. Quaest. in praef. Ü Nat. Quaest. Prolog. 15. 3) De benef. IV. cap. 7. 8. 4) De vita beata 2G: „ Quibus nihil aliud actum est, quam ut pudor hominibus peccandi demeretur, si tales deos credidissent.“ 5) Ján ev. 14. 6. ») Ep. mór. VII. 3.
