Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1903
35 élet magasabb hatványai kizárják az ész közreműködését. A magasabb rendű ösztönöknek az élet- és fajfenntartás körülményeitől, a méhek testi és nemi szervezetétől való okozati függése oly szembetűnő, hogy utóbbiak beteges elváltozásával vagy kimerülésével a mfíösztön is felmondja a további szolgálatot és megfordítva. Természeti törvény p. o., hogy a hímnemmel a henyélés, az elsatnyult petefészekkel pedig a vállvetett munkálkodás és a sejtépités művészi munkája járjon együtt, aminthogy természeti törvény, hogy a királyné rakja a petéket s nem az elkorcsosult munkás nőstények. Ezen okozati összefüggés alapján kimondhatjuk, hogy a méhek műösztöne voltaképen az érzéki vegetativ ösztönök hatványozott kiadása. A méhnél az ügyesség, a művészet sohasem cél, mint az eszes embernél, hanem egyszerűen természetes és nélkülözhetetlen eszköz az egyén és faj érzéki érdekeinek előmozdítására. Az emberi ész függetlenítheti magát az érzéki élet szükségleteitől s érzékfeletti, szellemi célokat tűzhet ki magának, amelyeket különféle eszközökkel és különböző módon érhet el. A méhek csodás ösztönei a testi szervezet gépezetébe oltva az állattal veleszületnek részint kész ügyesség alakjában, amely a születés után azonnal a tökéletesség legmagasabb fokán jelenik meg, részint hajlam és képesség alakjában, mely a szervezeti feltételek beálltával, a testi növekedés bizonyos fokán, haladéktalanul működni kezd, anélkül, hogy valaha tanítás vagy tanulás előzte volna meg a legnehezebb feladatok megoldását. Alig veti le a méh bábingét, azonnal oly biztosan röpül, mintha hosszú próbálgatás előzte volna meg a testgyakorlatot; a méhkas belső munkálatait pedig oly szak- avatottsággal végzi, hogy e tekintetben az újszülött munkás sohasem vallhat szégyent az idősebb előtt. Honnan tehát a meglepő jártasság, mikor a méh sem álca, sem báb korában nem volt idomítható ; munkástársaival sem érintkezhetett, hogy tőlük egyet-mást esetleg elsajátítson. Nagyon helyesen jegyzi meg Reaumur, hogy a sejtekből újonnan kibújt munkásméhet csak Az kalauzolhatja a kas belső munkálatainak pontos és hűséges végrehajtásában, aki alkotta. Az ösztön említett sajátságai, amelyek érzéki ismereteket tételeznek fel megelőző tanulás nélkül, meglepő jártasságot és ügyességet a testi szervek megfelelő gyakorlása nélkül, homlokegyenest ellenkeznek az ész természetével. Az ész ugyanis csak mint szunyadó tehetség születik az emberrel, amely előzetes kiművelésre és hosszas gyakorlásra szorul, míg végre felébred és nemes gyümölcsöket érlel. Értelmünk üres tábla, tabula rasa, melyre az iskolás gyermek bi3* Animalia instituta nascuntur. Seneca Ep. 122.
